Könyvtáros Svédországban

Információk irodalomról, könyvekröl, gyerekkönyvekröl, meg arról, milyen magyar könyvtárosnak lenni Göteborgban

Utolsó kommentek

  • Melissa Officinalis: Kedves János! Ezt a blogot már nem használom. De a másik blogomon www.melissaofficinalis.blogspot... (2009.11.01. 20:15) Jonas Hassen Khemiri
  • janos444: Kedves Melissa, Véletlenül belebotlottam ebbe a blogba., ahol örömmel láttam a Jonas Hassen Khemir... (2009.11.01. 19:50) Jonas Hassen Khemiri
  • kósa lászló: Kérlek segíts hogy lehet kint nyelvet tanulni milyen feltételeket köt ki az állam,egy magyar 21 év... (2008.11.08. 12:12) Stian Hole: Hermans sommar
  • Boglarka Bludau: Hallo, Magyarországon akarom valakinek ajánlani a Millenium Trilógiát (én Németo.-ban élek) és a G... (2008.10.11. 23:31) Stieg Larsson Millennium-trilógia
  • Melissa Officinalis: Örülök, hogy ilyen hamar megtaláltad a bejegyzést. Jó a blogotok, ha valaki más is kíváncsi, ideír... (2008.08.11. 17:02) Báthory Erzsébet Juraj Jakubisko rendezésében
  • Utolsó 20

Címkék

abba (1) álláskeresés (1) alma díj (1) amy diamond (2) angol (1) angol irodalom (3) anna clara tidholm (1) annika samuelsson (1) apás szülés (1) åsa anderberg strollo (1) astrid lindgren (7) astrid lindgren emlékdíj (4) august díj (3) august strindberg (3) az arany iránytü (1) báthory erzsébet (1) bébicsoport (1) bevándorlók (3) bonniercarlsen (2) bosnyák viktória (1) carola (1) cd könyv (3) cseh irodalom (1) csukás istván (1) cukrászda (1) diszlexia (1) doris lessing (2) dvd (1) emily the strange (1) eva bergström (1) fantáziairodalom (2) feminizmus (1) film (5) fordítás (4) franz kafka (2) fszek (4) gombóc artúr (2) göteborg (5) gothic (4) gunilla bergström (1) gyerekirodalom (79) gyerekkönyvek (69) hangoskönyvek (3) harry potter (2) helena bergström (1) helena willis (3) holland könyvtár (1) húsvét (1) ifjúsági regény (14) illusztrációs (1) illusztrációs kiállítás (1) illusztrátorok (7) irodalom (6) jonas karlsson (1) juraj jakubisko (1) j k rowling (2) karácsony (2) katarina mazetti (1) képeskönyvek (35) képregények (4) kiállítás (1) kiss ottó (2) kognitív (1) könyvtár (3) könyvvásár (2) kötelezö olvasmány (3) közösségi hálózat (1) lakberendezés (1) magyar irodalom (2) mallorca (1) martin widmark (10) mükorcsolya (1) munkaügyi hivatal (1) nobel díj (2) nógrádi gábor (2) nyelvtanfolyam (1) olvasás (10) olvasómozgalom (14) per nilsson (1) petöfi irodalmi múzeum (2) petter lidbeck (2) philip pullman (1) philip waechter (1) pija lindenbaum (6) pogány judit (1) pozsony (1) pszichológia (1) rabén&sjögrén (2) rádió (1) recept (2) receptek (1) sajdik ferenc (1) sarah dawn finer (1) sonya hartnett (4) stieg larsson (4) stina wirsén (1) svéd (1) svédország (28) svéd (1) svéd film (7) svéd irodalom (59) svéd iskola (3) svéd könyvkereskedelem (3) svéd könyvtár (11) svéd nyelvtanfolyam (8) svéd rádió (1) svéd recept (4) svéd zene (5) sven nordqvist (2) szegedi katalin (4) szexualitás (3) szlovák irodalom (2) tabu (3) terápia (1) thomas tidholm (1) tom hanks (1) tv (1) vámos miklós (1) varró dániel (1) youtube (1) zene (2) Címkefelhő

EVA ERIKSSON-BARBRO LINDGREN MAX-SOROZATA

2007-ben legtöbbet kölcsönzött gyerekkönyvek Göteborgban

2008.02.11. 10:35 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: olvasás svéd irodalom martin widmark fszek svéd könyvtár

Képzeld, néhányan már írtak megjegyzést is a blogomra. A napokban kaptam egy érdekes kommentet Budapestről, amit gondoltam, elküldök, hogy Te is olvashasd. Így hangzik:
” annyira jó a svéd könyvtár, élhető, emberközpontú hely... a FSZEK központba manapság nehezebb bejutni, mint a Pentagonba és nincs meg az a kedves hangulat. Én a malmöi könyvtárat ismerem és nagy rajongója vagyok, tényleg félnapokat el lehet tölteni, magazinokat olvasva a hatalmas ablakoknál, vagy zenét hallgatva valami kényelmes fotelben... ijjj de jó is volt.” (Rékuc, http://fika.blog.hu)
Hát, a Malmői Városi Könyvtár valóban csodaszép, egy hatalmas modern üvegpalota.
Amikor a pesti barátnöm lánya kicsi volt, akkor azt mesélte, hogy egész szombatokat töltöttek el a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Gyerekkönyvtárában. Aztán amikor tavaly nyáron Budapesten jártam, akkor hallottam, hogy csak látogatójeggyel engednek be oda. De talán, ha arra hivatkozom, hogy Göteborgban vagyok könyvtáros, talán mégis bemehetek. Azt hiszem a 40 fokos melegnek köszönhető, hogy meg sem próbálkoztam.
A Göteborgi Városi Könyvtár azért nem annyira modern, de jó szolgáltatásai vannak. Majd ha egyszer lesz egy egész napom, leírom, hogy milyen szolgáltatásaik vannak az interneten keresztül. Egész nap lehet pl. csettelni a könyvtárosokkal.
Most fedeztem fel, hogy végre megjelent a 2007-ben legtöbbet kölcsönzött 100 gyerekkönyv listája a Göteborgi Városi Könyvtár honlapján.
Mit gondolsz, ki áll az első helyeken. Úgy bizony, Martin Widmark. Azt hiszem, egy ideig nem kell visszamennie bevándorlókat tanítani. Most ui. Fizetésnélküli szabadságot vett ki, hogy gyerekkönyveket írhasson. (Ebből milliomos lett.) Ráadásul a svéd könyvtárakban jutalékot kap a szerző minden egyes kölcsönzés után.
A LasseMaja Nyomozóiroda sorozat alapján pedig a nyáron mozifilm készül, amit 2008. karácsonyán mutatnak majd be a svéd mozik. Erre mondják, hogy addig üsd a vasat, amíg meleg.
Itt most a 20 első leggyakrabban kölcsönzött gyerekkönyv listáját mutatom. Ez a kimutatás magában foglalja a fiókkönyvtárakat is (kb. 20 kerületi könyvtár), ezért a magas darabszám.
Gyerekkönyvek, a 100 legtöbbet kölcsönzött cím 2007-ben
 
 
 
 
 
Cím/szerzö
Darabszám
Kölcsönzés 2007
 
 
 
Saffransmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
200
1386
Tidningsmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
164
1172
Skolmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
135
1141
Guldmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
134
1075
Tågmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
150
1072
Bu och Bä far besök / Lena och Olof Landström
137
1032
Spökaffären / Martin Widmark, Christina Alvner
148
997
Känner du Pippi Långstrump? : képeskönyv / av Astrid Lindgren och Ingrid Nyman
201
996
Trollkarlarna från Wittenberg / Martin Widmark, Christina Alvner
154
973
Mamma Mu får ett sår / text: Jujja Wieslander ; bild: Sven Nordqvist ; efter en ide av Jujja och Tomas Wieslander
113
880
Alfons och soldatpappan / Gunilla Bergström, text & bilder
125
856
Hur långt når Alfons? / Gunilla Bergström
130
840
Gittan och fårskallarna / Pija Lindenbaum
146
824
Biografmysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
115
818
Varulvarna / Martin Widmark, Christina Alvner
147
817
Mamma Mu åker rutschkana / text: Jujja Wieslander ; bild: Sven Nordqvist ; efter en ide av Jujja och Tomas Wieslander
141
807
Lill-Zlatan och morbror Raring / Pija Lindenbaum
109
800
Zoomysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
129
793
Näpp! sa Alfons Åberg / Gunilla Bergström
119
783
Mumiemysteriet / Martin Widmark, Helena Willis
110
771
 
Ugye Te is szívesen olvasnád, hogy mondjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban melyik az a 100 gyerekkönyv, amit a leggyakrabban kölcsönöztek a gyerekek 2007-ben. Én nagyon kíváncsi lennék rá. Vajon megtalálható lenne-e közöttük a Mester és Margarita. Hmm?

Sült lazac és almatorta

2008.02.10. 12:18 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: svéd recept

Sült lazac kaviárszósszal
 
Hozzávalók: 4 szelet lazacfilé à ca 150 g, só, bors
Szósz: 1 doboz vörös kaviár, 1 doboz krémföl vagy tejföl, citromlé, kapor apróra vágva, só, bors
 
A lazacfilét tűzálló tálba helyezzük, sózzuk, esetleg borsozzuk. 200 fokon 20 percig sütjük. Azonnal vegyük ki a sütőből, másként kiszárad. Tálaláskor tegyünk mindenki tányérjára egy szelet citromot, hogy ha akarja meglocsolhassa citromlével.
A szószhoz a hozzávalókat összekeverjük.
Fött rizzsel vagy főtt burgonyával és friss salátával tálaljuk.
Almatorta
 
Hozzávalók:  150 g vaj, 1,5 dl cukor, 1 tojás, 3 dl liszt, 1 sütöpor. Töltelék: 2 dl krémföl v. tejföl, 1 dl cukor, 2 tojás, 2-3 alma
 
A vajat kikeverjük a cukorral. Hozzáadjuk a tojást, majd a lisztet és a sütöport. Egy ke­rek (kb 24 cm átméröjü) formába tesszük. A sütö alsó részében 200 fokon 10 percig sütjük. Ezalatt összekeverjük a krémfölt, a cukrot és a tojást. Az almát meghámozzuk, és szeletekre vágjuk. A tésztát kivesszük a sütöböl, és ráöntjük a tölteléket, majd elosztjuk rajta az almát. További 30-35 percig sütjük. Ha kihült, megszórhatjuk porcu­korral

Amy Diamond bejutott a Melodifestival döntöjébe

2008.02.10. 07:29 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: svéd zene amy diamond

Ahogy azt az újságok előre megírták, Amy Diamond  Thank you című dalával simán bejutott a svéd Melodifestivál döntőjében, ami Stockholmban a Globen arénában márciusban kerül megrendezésre.
A dal már felkerült a YouTube-ra. Itt nézheted meg:
 
A győzelem pedig okot ad az ünneplésre. Felteszek két ünnepi receptet. Az egyik barátnöm úgyis azt írta, hogy írjak csak nyugodtan lazacreceptet, mert otthon is lehet kapni.

Amy Diamond és a Melodifestival

2008.02.09. 11:12 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: abba svéd zene carola amy diamond

Ma nagy esemény helye Göteborg. A svéd Táncdalfesztivál első elődöntőjére kerül sor ma este a Scandináviumban. Márciusban majd ugyanitt rendezik a Műkorcsolya Világbajnokságot is.
A svéd Táncdalfesztivál vagy ahogy a svédek hívják Melodifestival borzasztóan népszerű országszerte. 3 millió nézőt szegez a képernyők elé. Gyakori ilyenkor, hogy barátok, ismerősök összejönnek, és együtt nézik a versenyt meg szavaznak kedvenc dalaikra.
Nem véletlen ez a népszerűség, hiszen több svéd énekes, ill. együttes is első lett az Eurovíziós dalfesztiválon. Lássuk csak, kik is nyertek.
 
1974 ABBA Waterloo
1984 Herreys Diggi-loo diggi-ley
1991 Carola Häggkvist Fångad av en stormvind
1999 Charlotte Nilsson Take Me to Your Heaven
 
 
A göteborgi elődöntő kétségkívül legérdekesebb résztvevője a 15 éves Amy Diamond, aki Peperóniában is népszerű. Úgy látszik, a gyerekénekesekről könnyebben terjed az információ, mint a gyerekkönyvekről. Hmm …
A svédek párhuzamot vonnak Amy Diamond és a híres svéd énekesnö Carola között, hiszen Carola is 15 éves volt, amikor először vett részt a svéd táncdalfesztiválon.
Amy Diamond nyugodtan, magabiztosan készül a versenyre. Mivel az általános iskola utolsó, 9. osztályába jár, ezen a héten kellett eldöntenie, milyen pályát is választ. Fodrásznak jelentkezett, nem akar zeneművészeti gimnáziumba járni, mert mint nyilatkozta, nem szeretné, ha osztályoznák, hogyan énekel. Azt majd ma este úgyis megteszi a közönség. (Ezt már én teszem hozzá.)
Hajrá Amy! Szurkolunk neked ma este.
 
A Melodifestival hivatalos honlapja itt található:
http://svt.se/melodifestivalen (interjú Amy Diamonddal)
 
Magyar nyelvű információ Amy Diamondról:

Eva Bergström - Snurran och fjärrkontrollen

2008.02.07. 20:57 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom gyerekkönyvek képeskönyvek svéd könyvtár bonniercarlsen eva bergström annika samuelsson

Szóval a Te gyerekeid is jobban értenek a távirányítóhoz meg a számítógéphez nálad. Hiába, ők már ebben nőnek föl. Mazsola már az óvodában is számítógépes játékokkal játszott. Föl nem foghattam, hogyan tudta gyorsabban megtanulni az egér irányítását, mint én!
Úgy döntöttem, hogy részletekben is bemutathatom a  Barnens Bibliotek (Gyerekek könyvtára) honlapot.
A legkisebbek számára van egy külön oldaluk, ahol versek, mondókák, dalok és az ábécével kapcsolatos játékok találhatók. Csak kattints rá a jobb alsó sarokban a tengerimalac és a kígyó képére.
Ja, a távirányítóról jutott eszembe az egyik kedvenc svéd képeskönyvem. Ez egy macskacsaládról szól, ahol az egyik cica kisajátítja magának a család távirányítóját. Mintha csak a lányomat látnám 5 éves korában. Az egyik nyugdíjas barátnőm azt írta Peperóniából, hogy ők a férjével ugyanígy vitatkoznak azon, ki döntse el, melyik programot nézzék.
Erről a könyvről már egyszer írtam, hogy most megjelent az ”En bok för alla” (Egy könyv mindenkinek) sorozatban is, amit az állam támogat, s így 40 koronáért tudtam megvenni. El is küldtem valakinek, de hogy kinek, az maradjon az én titkom.
A BonnierCarlsen Kiadó és a szerzők beleegyeztek, hogy részletet közöljek a könyvből. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre, milyennek találod.
 
Miau!
A könyvböl részletek a svéd blogomon tekintehetök meg:

Gombóc Artúrtól a holland könyvtárakig

2008.02.06. 06:30 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: tom hanks gyerekkönyvek képeskönyvek astrid lindgren csukás istván sajdik ferenc gombóc artúr holland könyvtár petöfi irodalmi múzeum

Tényleg, neked is Gombóc Artúr volt az egyik kedvenced gyerekkorodban? Próbálok könyvborítót találni a neten, de sehogysem sikerül. Úgy látszik, ma már nem divat Gombóc Artúr. De azért látom, hogy diafilmen megjelent. Te, vannak még, akik diafilmet vetítenek a gyerekeiknek?
Te is úgy véled, hogy nagyszerű találmány az internet. Nézd csak, valaki feltette Gombóc Artúrt a Youtube-ra.
A napokban olvastam egy interjút Tom Hanks-szel a a göteborgi Metróban az új filmje (Charlie Wilson's war) kapcsán. Azon sopánkodik, hogy ki néz majd a jövőben filmeket, hiszen a gyerekei a tévé helyett a számítógép előtt ülnek. Hiába, ez a jövő, és talán jó, ha felismerjük, hogy haladni kell a korral. Ez talán most éppen nem a könyvtárosokra jellemző. Tisztelet a kivételnek.
Mazsola egyszer azt mondta nekem, amikor valamiről vitatkoztunk:
”Te semmit nem értesz, mert te még a 20. században élsz, sőt néha a 19-ben, én meg már a 21. században.” Ezen aztán elgondolkodtam. Rájöttem, hogy igaza van. Neki nem kell használati utasítás a távirányítóhoz. Nekem meg még azzal se megy.
Annak azért nagyon örülnék, ha egy helyen találnék információt valamennyi magyar gyerekkönyvíróról. Tudom, Szendvicsország internet nagyhatalom. Ehhez vagyok szokva. Azért látom, hogy Peperóniában is vannak már ilyen kezdeményezések. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyerekoldala jól összegyűjti a gyerekhonlapokat az interneten.
Nekem azért még megvan Gombóc Artúr könyvben is, több mint 20 éve vettem, és azt olvasgattuk, amikor Mazsola kicsi volt. Ahogy így Sajdik Ferenc illusztrációit nézegetem, azok azért nem olyan negédes, habos Disney-szerű rajzok. Érdekes, úgy látszik, régen ezt is el lehetett adni. Tudom, 20 éve olcsó volt a könyv.
Mit gondolsz, ha Csukás István még mindig egy neves magyar gyerekkönyvkiadó főszerkesztője lenne, vajon mit szólna a svéd képeskönyvekhez. Hüm, ezen csak elmélkedni tudok. Vajon válaszra méltatná-e a levelemet, ha egy fordítással keresném meg?
Egyszer azt olvastam Astrid Lindgrenről, aki mellesleg ugyancsak egy gyerekkönyvkiadó főszerkesztője volt jópár évig, és minden levélre válaszolt, hogy bár nem szívesen szerepelt a nyilvánosság előtt, de mindig felemelte a szavát, ha egy könyvtár bezárását kellett megakadályozni. És rá hallgattak is. Vajon van-e ma Peperóniában, aki szót emel, ha egy szép modern gyerekkönyvtárat bezárnak vagy leszűkítenek? Eszükbe jut az embereknek, hogy tiltakozzanak ellene? Mondjuk aláírást gyűjtsenek. Vagy ez a téma senkit nem érdekel.
Egyszer nagyon régen kedvenc városomban, Prágában jártam egy kedves ismerősömmel. Azt mondta, gondoljak csak bele, mekkora különbség egy ilyen gyönyörű városban felnőni egy magyar kisvároshoz képest. Vajon nyomot hagy-e a gyerekekben a környezet, amiben felnőnek. Vajon belegondolnak-e a szülők, hogy mennyi pluszt jelent, ha a gyerekük egy szép, modern, európai méretű gyerekkönyvtárban kereshet magának olvasnivalót. Mert ugye mindenki Európához akar csatlakozni Peperóniában?
Tegnap egy élménybeszámolót hallgattam egy Hollandiában tett tanulmányútról. Néhány svéd könyvtáros tavaly augusztusban néhány Holland könyvtárban tett látogatást. Egy csomó képet készítettek, ezeket aztán feltették a netre. Nézz bele, érdemes. Kattints bátran az egyes képekre. Itt látható:
Néhány érdekesség: az Amstelveeni Könyvtárban kutyákat is beengednek a könyvtárba a gazdijaikkal; a Velseni Könyvtárban versben küldik ki a levelet arról, hogy ha a kedves olvasó nem hozza vissza a könyvet, akkor jön a behajtó; a Strandkönyvtárban egész nyáron kölcsönözhetnek a tengerparton nyaraló vendégek, és még az is előfordul, hogy valaki csak a következő évben hozza vissza a könyvet.

Göteborg - Ahlströms konditori

2008.02.05. 21:18 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: svédország cukrászda göteborg svéd könyvtár

Ma a területi könyvtárban jártam továbbképzésen. Nem igazán tudom, hogy fordítsam magyarra. Szóval Göteborg közigazgatásilag Västra Götaland régióhoz tartozik. A könyvtár neve pedig Regionbibliotek Västra Götaland, és a Kungsgatanon (Király utca) helyezkedik el, nem messze a Dómtól. Ez a mi Váci utcánk, tele jobbnál jobb üzletekkel.
Ez a könyvtár azért is érdekes, mert egy csomó jó programot, elöadást szervez a könyvtárosok, pedagógusok számára, meg hozzájuk tartozik igazgatásilag a legnagyobb könyvtári gyerekoldal a neten, Barnens bibliotek, amit itt jobb oldalt találsz a blogomon. Ez a honlap talán a legnagyobb Európában, csak a dán gyerekhonlap elözi meg. 400 gyerekíróról található itt információ. Tervezem, hogy bővebben is írok majd róla, de be kell látnom, hogy ehhez legalább egy napi munkára van szükség. Akinek van kedve, nézzen bele már most, van angol nyelvű információ is.
Ebédszünetben a Korsgatan (Kereszt utca 2) sz. alatt kávéztam az Ahlströms Cukrászdában, ami 1901 óta működik. Ez az a kávézó, ahová kalapos idős hölgyek járnak. Éppen könyvtárosoknak való. A látogatók életkora 40+. Kitalálod, mit evett mindenki? Bevallom, kisandítottam a tányérom fölött. Így van, eltaláltad. Valamennyien SEMLÁT fogyasztottak. Lehetett kapni mini- és maxisemlát, vaniliakrémeset és mandulakrémeset. Erről rögtön eszembe jutott Gombóc Artúr. Na, milyen csokoládét szeret Szegény Gombóc Artúr?
”A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!”
Erről aztán meg az jutott az eszembe, hogy Gombóc Artúrt is le lehetne fordítani svédre, és felajánlani valamelyik kiadónak, ha lenne, aki lefordítaná. Fel nem foghatom, hogy lehetséges, hogy a sok 56-os bevándorló magyar gyerekei között senki sem akadt, aki fordításra adta volna a fejét.
Ha véletlenül azt hallod, hogy valakinek kedve lenne magyar gyerekkönyveket svédre fordítani, és lehetőleg svéd az anyanyelve, azonnal szólj nekem! De a kedv még csak hagyján, a fő, hogy ideje is legyen az illetőnek.
Az Ahlströms Cukrászdában egy finom WIENERBRÖD-öt (bécsi kenyér) ettem, aminek semmi köze Bécshez, azt hiszem. Semlára a könyvtárban voltunk hivatalosak.
A továbbképzés után kihasználtam az alkalmat, és szétnéztem a leértékelésen. Fillérekért lehet leárazott ruhákat kapni, nem csak a selejtet, hanem nagyon jó cuccokat. A kedvencem a CASSELS áruház. Ez is 40+.
Hja, egy jól működő fogyasztói társadalomban helyet kell csinálni a tavaszi kollekciónak! Ahogy azt a társadalomtudomány órán tanultam, minél többet vásárolunk, annál jobban működik a gazdaság. Viszont annál többet is pazarolunk, de ebbe most nem akarok belemenni.
Inkább eszem a csokoládét, mindegy milyen alakú.

SEMLA avagy egy svéd sütemény

2008.02.04. 22:46 | Melissa Officinalis | 2 komment

Címkék: recept

Ha kedd és február 5, akkor az az idén húshagyókedd vagy svédül ”fettisdagen” (zsíros kedd), ami azt jelenti, hogy holnap egész Szendvicsország a SEMLA (ejtsd. szemla) nevű süteményt eszi. Ugyanis szerdán kezdődik a böjt, és akkor már nem szabad zsíros ételeket enni.
Amint azt már írtam, a svédek borzasztóan szertartásosak. Nem mintha bárki is böjtölne, de a hagyomány az hagyomány. A SEMLA időszaka karácsonytól húshagyó keddig tart. Ja, és hogy utána mit esznek? Hát fahéjas csigát, mert az is nemzeti eledel, ráadásul egész évben kapható.
Az ismerősöm, aki a hétvégén nálunk járt, a lelkemre kötötte, hogy feltétlenül tegyem fel a blogra a SEMLA meg a fahéjas csiga receptjét, mert neki mindkettő nagyon ízlett. Ezt most meg is teszem. Ha van hozzá kedved, próbáld ki. Isteni finom.

Szervusz,

Melissa




SEMLA Hozzávalók: 7 dl (kb. 420 g) liszt, 25 g élesztö, 2,5 dl tej, 1/2 dl cukor, 50 g vaj v. mar­garin, ½ tk só, 1 kk kardemompor
Töltelék: ½ dl őrölt mandula, ½ dl cukor, ¾ dl tej vagy tejszín, 1 dl tejszín

Az élesztöt ½ dl langyos cukros tejben megfuttatjuk. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a maradék tejet és 37 fokra melegitjük. A lisztet, a sót, a cukrot és a kardemomport egy tálba helyezzük. Hozzáadjuk az élesztöt, a vaj-tej keveréket és begyúrjuk. 30-40 percig kelesztjük. Azután egy kissé átgyúrjuk, majd zsemle nagyságú buktákat formálunk. Egymástól távol tepsire helyezzük, és fél órát kelesztjük. Megkenjük tojással, és elö­melegitett sütöben, középen 225-250 fokon 5-10 percig sütjük. Amikor megsültek, rácsra helyezzük öket, és konyharuha alatt hagyjuk kihűlni. Mindegyiknek levágjuk a tetejét, a közepükben kis mélyedést vágunk. A kiemelt tésztát összekeverjük a madulával, a cukorral és a tejjel. Ezzel a keverékkel megtöltjük a buktákat. A tejszínt felverjük, és rátesszük a mandulakrémre. Majd ráhelyezzük a bukták tetejét, és megszórjuk porcukorral.

A semláról angol nyelvű leírás olvasható a következő honlapon:
http://www.sweden.se/templates/cs/Article____14133.aspx



FAHÉJAS CSIGA

Hozzávalók: 7 dl (kb. 420 g) liszt, 25 g élesztö, 2,5 dl tej, 1/2 dl cukor, 50 g vaj v. mar­garin, ½ tk só
Töltelék: 1-2 ek vaj v. margarin, 2 ek cukor, fahéj

Az élesztöt ½ dl langyos cukros tejben megfuttatjuk. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a maradék tejet és 37 fokra melegitjük. A lisztet, a sót, a cukrot egy tálba helyezzük. Hozzáadjuk az élesztöt, a vaj-tej keveréket és begyúrjuk. 30-40 percig kelesztjük. Azután egy kissé átgyúrjuk és két részre osztjuk. Mindkét részt négyszög alakúra nyújtjuk. Megkenjük vajjal, rászórjuk a cukrot, és alaposan megszórjuk fahéjjal. Felte­kerjük és vagy egészben sütjük (15-20 percig), vagy kb 2-3 cm-es szeletekre vágjuk. Egymástól távol tepsire helyezzük, és fél órát kelesztjük. Megkenjük tojással, és elö­melegitett sütöben 225-250 fokon 5-10 percig sütjük. (Ha egészben sütjük, a sütö alsó részébe tesszük, ha csigát készitünk, akkor a sütö közepébe.)

Göteborg

2008.02.04. 22:41 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: göteborg

A hétvégén egy kedves ismerösöm jött hozzánk látogatóba Peperóniából, hogy körülnézzen Göteborgban. Gondoltam, közzéteszek némi információt, hátha valaki szívesen ellátogatna városunkba, hiszen ma már elég olcsón lehet repülöjegyet vásárolni.

Göteborg - információk különféle honlapokon:

http://www.goteborg.com/
http://www.goteborg.se/
http://cityguide.se/goteborg/
http://travel.nytimes.com/2007/09/23/travel/tmagazine/10well-goteborg-t.html?scp=9&sq=gothenburg
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6teborg
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9dorsz%C3%A1g
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sv%C3%A9d_v%C3%A1rosok_list%C3%A1ja
http://www.ufig.se
http://www.hunsor.se
http://www.panoramio.com/user/7633/tags/G%C3%B6teborg

· 1 trackback

A 2007. ÉV SVÉD GYEREKKÖNYVE - Bokcirklar.se

2008.01.31. 21:29 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom svéd irodalom gyerekkönyvek képeskönyvek pija lindenbaum

Amint azt már írtam, a Bokcirklar.se svéd intenetes közösségi hálózat szavazásán a 2007. év svéd gyerekkönyve Pija Lindenbaum Kenta och barbisarna című képeskönyve lett. Ez alkalomból interjút közölnek Pija Lindenbaummal. Talán érdekes lehet, hogyan vélekedik a gyerekkönyvekről. A cikket lefordítottam, hogy mások is elolvashassák.
 
Az interjú eredetije itt olvasható:
 
 
Interjú Pija Lindenbaum svéd illusztrátorral:
 
- A Kenta och barbisarna című könyv lett a bokcirklar.se internetes oldal szavazásán Az év gyerekkönyve 2007. A sportújságírói kérdéssel kezdem: Milyen érzés?
- Nagyszerű, és váratlan. Valahogy még különlegesebb így, hogy az emberek elismerését mondhatom magaménak, hogy a könyv rátalált az olvasókra.
- A könyveidben alternatív módokat mutatsz arra, hogy milyen fiúnak és lánynak lenni (mind gyerekként, mind felnőttként), van ezzel speciális célod?
- Nincs. Olyan embereket akarok ábrázolni, akik nem úgy tesznek, mint ahogy elvárják tőlük. A genuszkérdés csak ennek az egésznek egy része. Léteznek elvárások arra nézve, hogy egy gyereknek hogyan kell viselkedni, és amikor a másságról írok, meg arról, hogy milyen kilógni a sorból, azt hiszem, sok gyerek magára ismerhet. Nincs semmiféle nevelő célzat a könyveimben, azok nem politikai jellegűek, az persze igaz, hogy jó lenne, ha hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy még ráadásul változást is okozzanak egy kicsit valahogy …
- Arra is rámutatsz, hogy a lányoknak nem szükséges fiús lányokká válni ahhoz, hogy megmutassák az erejüket, mint pl. a Gittan och gråvargarna (Gittan és a szürkefarkasok) című könyvben ...
- Igen, nem az a fontos, hogy a gyerekek mások legyenek, a szerepcsere egyáltalán nem érdekes. Olyan gyerekeket akarok ábrázolni, akik fejlődnek.
- Van kedvenced azok között a gyerekek között, akikről írtál?
- Egy kicsit szerelmes vagyok a Lill-Zlatanról szóló könyvbe. Úgy éreztem, fontos volt, hogy ezt megírjam, bár egyáltalán nem hittem, hogy el lehet majd adni. Az emberek talán nem tudták, mit is vettek meg ... :-)
- Mit olvastál gyerekként?
- A gyerekkori könyvek közül a képekre emlékszem legerősebben, vagy egy kicsit sötétek és ijesztőek, mint Tove Jansson Hur gick det sen? című könyve vagy aranyos macik csillogó szemekkel.
- Mit gondolsz, a képek vagy a szöveg áll a középpontban egy képeskönyvben?
- A szöveg és a kép közötti dialógus az, ami fontos. Amikor sikeres az összjáték közöttük, akkor megtörténhet a varázslat! De fontos, hogy megtaláljuk a szöves megfelelő tónusát, hogy jellege legyen, van egy fontos stilisztikai oldala is a képeskönyv szövegének.
- Melyik gyerekkönyvírókat szereted ma olvasni?
- Barbro Lindgrent, Barbro Lindgrent és Barbro Lindgrent. De természetesen sokkal többen vannak, úgy vélem, Tomas Tidholm nagyon jó, és Eva Lindström.
- Milyen olvasókra gondolsz, amikor alkotsz?
- Nem gondolok senkire. Nem így gondolkodom. Annyire el vagyok foglalva a szereplőkkel, amikor írok, hogy nincs helye másnak. Nincs szükség arra, hogy egy másik 5 éves gyerekre gondoljak, mint arra, akit ábrázolok. És valójában talán mindig ugyanarról a gyerekről írok, a megfontolt gyerekről.
- Nagyon köszönöm!
- Köszönöm.
 
A fordítás a www.bokcirklar.se honlap engedélyével került fel a blogra.

A 2007. év legjobb svéd könyvei - Bokcirklar.se

2008.01.31. 21:13 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: olvasás svéd irodalom pija lindenbaum åsa anderberg strollo jonas karlsson august strindberg martin widmark stieg larsson

Tegnap felfedeztem, hogy a www.bokcirklar.se honlapján, ami a könyveket szerető emberek internetes közössége, és 2007. szeptembere óta működik, szavazást tartottak arról, hogy az egyes kategóriákban melyik legyen a 2007. év legjobb svéd könyve. Az eredmény itt olvasható:
AZ ÉV REGÉNYE
Myggor och tigrar av Maja Lundgren
AZ ÉV DETEKTÍVREGÉNYE
Luftslottet som sprängdes av Stieg Larsson
AZ ÉV ELSÖKÖNYVESE
Åsa Linderborg med Mig äger ingen
 
AZ ÉV NOVELLÁSKÖTETE
Det andra målet av Jonas Karlsson
AZ ÉV VERSESKÖTETE
Silverfisken av Sofia Rapp Johansson
 
AZ ÉV IFJÚSÁGI REGÉNYE
Bryta om av Åsa Anderberg Strollo
AZ ÉV GYEREKKÖNYVE
Kenta och barbisarna av Pija Lindenbaum
 

 

Itt jegyzem meg, hogy az ifjúsági regény kategóriában ne holmi tévésorozaton alapuló könnyed szórakozást várjunk, hanem egy igazi, súlyos témát feldolgozó realista regényt. Úgy látszik, a svéd fiatalok képesek befogadni a nehezebb témákat is, és érdeklödnek az élet nagy kérdései iránt. Åsa Anderberg Strollo egyébként az év felfedezettje, minden kritika elismeréssel nyilatkozott a könyvéröl.
Az év novelláskötetének a szerzöje Jonas Karlsson, ismert fiatal svéd színész, akit karácsonykor a fiatal August Strindberg életét bemutató kétrészes filmsorozat föszereplöjeként láthattak a nézök. Egyébként ö olvassa Martin Widmark Dávidról és Larisszáról szóló, eddig 3 részt napvilágot látott ifjúsági sorozatát CD-könyvben, nagyon szuggesztíven. (Itt jegyzem meg, hogy a 4. rész áprilisban jelenik meg. Már alig várom! Egyébként tavaly a svéd gyerekkönyvekkel egyidöben jelentették meg a kiadók a CD-könyvet is.)
Stieg Larsson trilógiájának a harmadik része nyár óta az eladási sikerlisták élén áll. A 3 kötet eddig több mint 2 millió példányban fogyott el. Több nyelvre lefordították. De erröl majd késöbb számolok be.

Pija Lindenbaum - Kenta och barbisarna

2008.01.30. 20:55 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom tabu svéd irodalom gyerekkönyvek illusztrátorok képeskönyvek pija lindenbaum

Pija Lindenbaum legutóbbi könyvéröl, melynek címe Kenta och barbisarna
(Kenta és a barbiebabák) még eddig nem írtam. De most megteszem.
Nos, ha Lill-Zlatan egy fiús kislány volt, akkor Kentáról elmondhatjuk, hogy ő egy lányos fiú. És ez bizony nagy különbség. Azt hiszem, hogy azon nem sokan lepődnek meg, ha egy kislány a fiúkkal szeret focizni vagy fára mászik. Ám ha egy kisfiú babákkal játszik, az már egy kicsit gyanús. Igazam van?
A könyv címe eredetileg Kenta och Barbie lett volna (talán ismerős Ken és Barbie), de mivel Barbie márkanév, így nem szerepelhet egy könyv címében.
A történet az óvodában játszódik. Kenta egy igazi fiú, aki szuper jól tud futbalozni. Ám egy nap úgy határoz, hogy bent marad a szobában és
megpróbál a lányokkal játszani. Azok először gyanakodva méregetik, végül mégis beengedik maguk közé.
A svéd kritikusok elismeréssel fogadták a könyvet, hiszen ez a téma eddig még nem szerepelt képeskönyvben. Ha esetleg valaki bele szeretne nézni, álljon itt két kritika:
A Kenta och barbisarna 2007. szeptemberében jelent meg, és októberben már ott állt az internetes könyvkereskedések eladási sikerlistáinak az élén:
Azon tünödöm, hogy van-e ma Peperóniában olyan illusztrátor, akinek a képeskönyve pár hét alatt felkerül mondjuk a Libri topplistájának az élére? Jelennek meg hetente kritikák a vezető napilapokban gyerekkönyvekről, hogy az emberek tudják, mit érdemes megvenni?
Nagyon örülnék, ha valaki beszámolna róla, hogy milyenek ezirányú tapasztalatai.

Nógrádi Gábor - Segítség, ember!

2008.01.27. 19:40 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: pogány judit gyerekirodalom gyerekkönyvek cd könyv hangoskönyvek nógrádi gábor

Örömmel fedeztem fel a www.hangoskönyvek.hu oldalon, hogy Nógrádi Gábor Segítség, ember című könyvébe is bele lehet hallgatni. Méghozzá Pogány Judit kitűnő tolmácsolásában.
Ez a könyv is az egyik kedvencünk Mazsolával. Néha-néha levesszük a polcról, és jókat nevetünk, ahogy olvassuk. Szegény állatoknak igazuk van, hogy néha elhanyagoljuk őket. És bizony bármennyire vágyik is a gyerek kisállatra, végül mégis legtöbbször a szülő gondja lesz, hogy gondozza.
Ja, erről jut eszembe, hogy ideje kitakarítani Muffin hörcsöglány ketrecét. Megyek is.
  
Vajon mit gondolnak az állatok rólunk? Vajon mit mondanának nekünk, ha emberi nyelven megszólalhatnának? Ezt megtudhatjátok ebből a hangoskönyvből. Mert az ember és állat barátsága csak akkor szép és igazi, ha az ember az állat nyelvén is megtanul gondolkodni és cselekedni.
 
Itt hallgathatsz részleteket belőle a neten:
A könyvröl kiváló kritika olvasható az Új Könyvpiac honlapon.

Kiss Ottó - Emese almája

2008.01.25. 21:55 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom kiss ottó gyerekkönyvek képeskönyvek cd könyv hangoskönyvek

Amikor nyáron Csabán jártam, felfedeztem Emese almáját, és úgy megtetszett, hogy mindenkinek, aki látogatóba jött hozzánk, felolvasást tartottam. Gondolom, sokan nagyon unhattak.

A Pagony honlapján bele is lehet kukkantani a könyvbe.
http://www.pagony.hu/lookinside.php?id=12026
http://www.jamk.hu/ujforras/061002.htm

Kiss Ottó egyéb írásait még a Bárka honlapján is meg lehet találni.

A Csillagszedö Márió és Emese almája megjelent CD-n is. Én megkaptam ajándékba az egyik barátomtól. Nagyon tetszik.
Itt hallgathatsz részleteket belőle a neten:
http://www.hangoskonyv.hu/catalog/product_info.php?products_id=517

OLVASLAK – a Békés Megyei Könyvtár közösségi hálózata

2008.01.25. 21:45 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: könyvtár közösségi hálózat

"A könyv a mindinkább közös gondolkodású emberiség kapcsa, az egyént a legeldugottabb sarokban is egyszerre az emberiség áramkörébe kapcsolja."
(Simon István)
 
A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum a Ningen létrehozott egy közösségi hálózatot az olvasást kedvelők számára, ahol a közösség tagjai találkozhatnak egymással, vitatkozhatnak, inspirálhatják egymást.
Ez a virtuális tér alkalmat kínál arra, hogy időtől és földrajzi tértől függetlenül jobban megismerjék egymást, hogy új ismeretségek szövődjenek.
 A regisztrációt követően a hálózaton belül minden tag saját oldallal rendelkezhet, melyen a személyes információhoz való hozzáférést a tagok, ismerősök számára tetszése szerint engedélyezheti. Az „OLVASLAK” egy olyan bizalmon alapuló virtuális LAK szeretne lenni, ahová a közösség tagjai örömmel betérhetnek egy-egy jó diskurzusra, ahol információt cserélhetnek. A tagok a saját oldaluk arculatát maguk szabhatják meg. A kommunikációt fórum, levelezés, üzenőfal segíti.
Elérhetőség: olvaslak.ning.com

Bébicsoport a könyvtárban Göteborgban

2008.01.24. 20:38 | Melissa Officinalis | 1 komment

Címkék: svédország könyvtár göteborg bébicsoport

Ma bébicsoport volt a könyvtárban. A gyerekkönyvtáros kihírdette, hogy  anyukákat vár a könyvtárba 5 hónaposnál idősebb gyerekekkel. 5 anyuka jött el. A csoportfoglalkozáson könyveket ajánlott gyerekgondozásról, meg gyekkönyveket kicsiknek. Egy pléden ült mindenki körben a földön. Közben kávéval, teával és szendviccsel kínálta meg az anyukákat. Szerintem jó ötlet.
5 alkalommal fogja tartani a kolléganö. Egy órával azelött kezdődik, ahogy kinyit a könyvtár. 11-kor nyitunk. Az anyukák még utána is a könyvtárban maradhatnak. Ez azért jó, mert így tapasztalatot tudnak cserélnek egymással. Foglakozás közben volt közös éneklés is. De lehet CD-ről gyerekdalokat is hallgatni. Aztán a résztvevők is elmondták, hogy a következö alkalmakkor miről szeretnének még hallani. Esetleg meg lehet hívni előadót is, pl. védőnőt. Hátha valaki hajlandó ingyen is vállalni.
Azt hiszem, sok anyuka elég egyedül érzi magát otthon, most még a játszótérre sem lehet kimenni, és akkor jó, ha be lehet menni a könyvtárba, találkozni, elbeszélgetni. Így legalább kipanaszkodják magukat egymásnak, és rájönnek, hogy a könyvtárban esetleg találnak olyan folyóiratokat, amikböl tanácsot kaphatnak, és amiket talán még kölcsönözni is lehet.
Azért jó ezt a csoportot megcélozni, mert ahogy nőnek a gyerekek, egyre több könyvet lehet majd közösen kölcsönözni meg olvasni.
Persze egy ilyen csopotfoglalkozás megszervezése némi fáradsággal jár, mert fel kell rá készülni egy kicsit, de azt hiszem megtérül, legalábbis lelkileg, mert az anyukák hálasak a könyvtárosnak ezért. Szerintem ahelyett, hogy mindenki panaszkodik, meg kéne mutatni, hogy kevés pénzböl is lehet jó dolgokat kihozni.
A kolléganőm a könyvtár pénzéböl vette a kávét és a hozzávalókat a szendvicshez. De azt mondta, ha sokan lennének, akkor megkérné az anyukákat, hogy járuljanak hozzá. Szerintem mindenki hajlandó lenne beszállni.
Amikor Mazsola 9 hónapos volt, bébizenére jártunk a helyi templomba. A templom csak a helyet adta. Egy óvónő tartotta a foglalkozást, kb egy fél órát énekeltünk közösen vele mi anyukák, körben ülve a padlón a gyerekkel az ölünkben. Utána közös kávézás volt, mindig másik anyuka hozott süteményt. Evés közben jól elbeszélgettünk. Én pedig gyakorolhattam a svéd nyelvet.
Abban a kerületi könyvtárban, ahová mi jártunk, kultúrház is működött, ezen belül pedig ún. nyitott óvoda. Ez azt jelenti, hogy ide a gyerekeikkel otthon lévő anyukák és apukák eljöhettek napközben, és egy szobában különféle játékokkal játszhattak. Jó volt itt találkozni, elbeszélgetni egymással. A gyerekek pedig ha játszani még nem is tudtak együtt, érdeklődéssel vették szemügyre egymást. Itt minden nap volt közös éneklés. A konyhában pedig mindenki elfogyaszthatta a magával hozott szendvicset, gyümölcsöt, esetleg megmelegíthette a bébiételt. De lehetett a kávézóban vásárolni is. Később aztán dolgoztam is ebben a könyvtárban. Mondhatom, nagyon veszélyes volt a lentről áradó sütemények csábító illata, amiket helyben sütöttek. Nem is tudtam nekik ellenállni.
A svéd anyukák egyébként is jól meg tudják szervezni az életüket. Teljesen megszokott, hogy a kávéházban találkoznak és ott szoptatják meg a kicsiket. Ezen itt senki nem csodálkozik.

A Pál utcai fiúk svédül

2008.01.20. 16:38 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: fordítás olvasás svédország gyerekirodalom kötelezö olvasmány svéd rádió

Nemrég fedeztem fel, hogy A Pál utcai fiúk svédül is megjelent. Nem is egyszer! Először 1933-ban Aslög Davidson fordításában På liv och död (Életre-halálra) címmel. Megtalálható a Göteborgi Városi Könyvtár raktárában is.
2006-ban pedig a helsinborgi Storlind Kiadó jelentette meg könyv- és CD-könyv alakban Pálgatans pojkar címmel. Ezen fordítás alapjául Goretity József átdolgozása szolgált. Egy kissé ugyan meglepődtem, amikor meghallottam Eva Storlind hangját, aki nagy átéléssel, skånei tájszólásban olvassa a könyvet. Remélem, sokan elolvassák és meghallgatják majd.
A Pál utcai fiúkból a rádióban vagyis a neten is hallottam egy részletet január elején svédül. A svéd rádió egyik gyerekadása 2007. december 23-án Budapeströl sugárzott egy műsort, amelyben a riporter arról kérdezte a 11 éves André Medveczkyt, aki Stockholmban él, hogy van-e különbség a gyerekek világa között Magyarországon és Svédországban. Itt az 1933-as fordításból olvastak fel egy részletet. És hogy van-e különbség azok között a könyvek között, amiket a magyar és a svéd gyerekek olvasnak? A műsor szerint a magyar gyerekek által 2007-ben leginkább olvasott gyermek- és ifjúsági könyvek a következők voltak:
 
1. 1984 - George Orwell
2. A gyűrűk ura - JRR Tolkien
3. A kis herceg - Antoine de Saint-Exupéry
4. Mester és Margarita - Mihail A Bulgakov
5. A Pál utcai fiúk – Molnár Ferenc
6. Abigél – Szabó Magda
7. Aranyember – Jókai Mór
8. Egri csillagok – Gárdonyi Géza
9. Harry Potter és a bölcsek köve - J.K Rowling
10. Micimackó - A.A Milne
 
A műsort a következő honlapon lehet meghallgatni:
 
 
 
Azt azért erősen megkérdőjelezném, hogy ez a lista mennyire tükrözi a valóságot. Lelki szemeim előtt látom, amint a svéd kisdiák elképzeli a magyart, amint az kényelmesen elhelyezkedve a karosszékében a Mester és Margaritát olvassa. Arról meg nem is beszélve, hogy a svédeknél olyan népszerű realista ifjúsági irodalom a magyar fiatalok számára ismeretlen és hozzáférhetetlen, hacsak nem olvasnak angolul, németül, esetleg svédül.
Azt hiszem, a könyvtárak 2007. évi kölcsönzési statisztikái sokkal reálisabb képet adnának arról, mi is az, amit a magyar gyerekek valójában olvasnak. Már ha lehetne ilyet találni valamelyik honlapon. Ha felfedezel ilyet, feltétlenül írd meg!
Most láttam, hogy a házunk elött már nyílik a hóvirág. Talán hamarosan itt a tavasz.

Író-e a gyerekkönyvíró?

2008.01.20. 11:48 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom svéd irodalom

Az utóbbi idöben sokat olvastam Astrid Lindgrenröl. Az egyik könyvben találtam egy nagyon érdekes részt.
Katarina Strömstedt Astrid Lindgrenröl szóló életrajzában azt írja, hogy a gyerekek társadalomban elfoglalt helyzete mindig lemérhetö azon emberek anyagi és szociális megbecsülésében, akik a gyerekekkel, ill. a gyerekekért dolgoznak. A svéd gyermek- és ifjúsági írók a 40-es években egy nagyon elmaradott csoport volt ebböl a szempontból. Majd Ivar Ahlstedt 1945. júliusában az Express címü újságban ”Iparosirodalom” címen megjelent cikkéböl idéz:
”… sok író habozik az ifjúságnak írni. Egy ifjúsági könyvet nem tartanak olyan szépnek, mint egy közönséges könyvet, és pl. az nem érdemesít az írószövetségbe való belépésre. Legyen egy felnöttek számára írott könyv bármilyen rossz, mindenesetre nagyobb hírnevet biztosít, mint egy ifjúsági könyv. Ennek az a következménye, hogy az ifjúsági könyvek írói nem találhatók a hivatásos írók között, hanem az egyéb hivatással rendelkezök, mint tanárok és tanárnök, ügyvédek és mérnökök között, akik a szabadidejükben írnak, egyrészt, mert ez szórakoztatja öket, másrészt így különbevételhez jutnak.”
Bár több, mint 60 év telt el azóta, és ma kb. 50 svéd gyermek- és ifjúsági író ír folyamatosan, az írók mégis azt mondják az interjúk során, hogy a barátaik meg a nyilvánosság nem tartja öket igazi íróknak, mert ”csak” gyerekkönyveket írnak. Pedig nem is olyan egyszerü ez a hivatás.
A gyerekkönyvtáros kolléganöm azt mesélte, hogy néhány évvel ezelött több ismert írót is arra kértek, hogy írjanak gyerekkönyveket. És bizony nem születtek sikeres müvek.
A gyermekíróknak a társadalomban ma elfoglalt helyét azért szerencsére több svéd irodalmi díj is bizonyítja.
Közülük az egyik az August-díj.

Svéd gyerekkönyvek az FSZEK katalógusában

2008.01.20. 11:41 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: svéd irodalom gyerekkönyvek fszek

Böngészgettem egy kicsit a Fövárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusában. Kíváncsi voltam, milyen svéd gyerekkönyveket lehet náluk kölcsönözni. Itt jegyzem meg, hogy ezen lista nem tartalmazza az összes magyarra lefordított svéd gyerekkönyvet.
 
Ami a szívedet nyomja : kortárs svéd gyermekversek (1975)
Egelfeldt, Ingrid: Robin és a láthatatlanok (Missne och Robin) (1987)
Engström, Mikael: A végzetes tizenegyes (Dogge) (2006)
Enquist, Per Olov: A Három Barlang Hegye (De tre grottornas berg) (2004)
Gahrton, Måns: Suli, haverok, szerelem (En historia om plugget, kompisar och kärlek) (2002)
Gripe, Maria: Elvis, Elvis (1988)
Gripe, Maria: Agnes, Cecilia (Agnes Cecilia - en sällsam historia Agnes Cecilia) (2005)
Jansson, Tove: Múminbocs és az üstökös (Kometjakten) (2006)
Jansson, Tove: Muminpapa hőstettei (Muminpappans bravader) (2007)
Jansson, Tove: Varázskalap a Múminvölgyben (Trollkärlens Hätt) (1994)
Jansson, Tove: A babaház (Dockskåpet) (1999)
Jansson, Tove: Varázskalap a Múminvölgyben (Trollkarlens Hatt) (2004)
Lagerlöf, Selma: Nils Holgersson csodálatos utazása (Nils Holgerssons underbara resa genom Sverige) (2003)
Lindgren, Astrid: Harisnyás Pippi a Déltengeren (Pippi Långstrump i Söderhavet) (2003)
Lindgren, Astrid: Harisnyás Pippi hajóra száll (Pippi Långstrump går ombord) (2003)
Lindgren, Astrid: Britta kiönti szívét (Brit-Mari Lätter sitt hjärta) (1962)
Lindgren, Astrid: Juharfalvi Emil (Emil i Lönneberga) (2003)
Lindgren, Astrid: Kalle nyomozni kezd (Mästerdetektiven Blomkvist) (2003)
Lindgren, Astrid: Kalle nem ijed meg az árnyékától (Mästerdetektiven Blomkvist lever farligt) (2003)
Lindgren, Astrid: Kalle és Rasmus (Mästerdetektiven Blomkvist och Rasmus) (2003)
Lindgren, Astrid: Harisnyás Pippi (Pippi Långstrump) (2004)
Lindgren, Astrid: Öcsi és a repülő bácsika (Lillebror och Karlsson pa taket) (1976)
Lindgren, Astrid: Juharfalvi Emil újabb csínyei (Nya hyss av Emil i Lönnenberga) (2005)
Lindgren, Astrid: Oroszlánszívű testvérek (Bröderna Lejonhjärta) (1983)
Lindgren, Astrid: Háztetey Károly újra repked (Karlsson pa taket flyger igen) (2002)
Lindgren, Astrid: Pirosházi történetek (Madicken) (2005)
Lindgren, Astrid: Mio, édes fiam! (Mio, min Mio) (1962)
Lindgren, Astrid: Juharfalvi Emil még egyszer (Än lever Emil i Lönneberga) (1999)
Lindgren, Astrid: A rabló lánya (Ronja rövardotter) (1986)
Lindgren, Astrid: Háztetey Károly és Kisöcsi (Lillebror och Karlsson pa taket) (2002)
Lindgren, Barbro: Kishúgom született (Nu har Kalle fått en liten syster) (1982)
Lindgren, Barbro: Szigorúan bizalmas! (Jättehemligt) (1988)
Löfgren, Ulf: A jó boszorkány (Häxan tipp och hennes elaka häxkatt) (1993)
Lundgren, Max: Az aranynadrágos fiú (Pojken med guldbyxorna) (1976)
Mankell, Henning: A csillagkutya (Hunden som sprang mot en stjärna) (2001)
Mankell, Henning: Alkonyatkor nőnek az árnyak. Joel Gustafson története folytatódik (Skuggorna växer i skymningen) (2003)
Mankell, Henning: A fiú, aki hóban aludt. Joel Gustafson története folytatódik (Pojken som sov med snö i sin säng) (2004)
Mankell, Henning: Utazás a világ végére. Joel Gustafson története folytatódik (Resan till världens ände) (2005)
Nordqvist, Sven: Pettson horgászni megy (Stackars Pettson) (2007)
Nordqvist, Sven: Pettson karácsonya (Pettson far julbesök) (2003)
Nordqvist, Sven: Pettson sátorozik (Pettson tältar) (2003)
Nordqvist, Sven: Ki az úr a háznál? (Tuppens minut) (2001)
Nordqvist, Sven: A kobold karácsonyi titka (Julgröten) (2007)
Nordqvist, Sven: A kandúr szülinapi tortája (Pannkakstårtan) (2001)
Nordqvist, Sven: Tűzijáték a rókának (Rävjakten) (2002)
Nordqvist, Sven: Amikor Findusz kicsi volt és eltűnt (När Findus var liten och försvann) (2004)
Nordqvist, Sven: Csetepaté a kiskertben (Kackel i grönsakslandet) (2004)
Nordqvist, Sven: Lesz nemulass, Findusz! (Tomtemaskinen) (2005)
Peterson, Hans: Pelle, a szerencsés fickó (Pelle Jansson, en kille med tur) (1978)
Sehlin, Gunhild: Mária kis szamara : karácsonyi legenda (Marias lilla åsna) (1988)
Sjöstrand, Ingrid: Prücsök : Egy svéd kislány mindennapjai (Loppas liv) (1980)
Stenberg, Birgitta: Gergő falun (Billy på landet) (2001)
Taikon, Katarina: Katica (Katitzi) (2001)
Thorvall, Kerstin: Pótpapa (I stället för en pappa) (1987)
 
Svéd nyelvű gyerekkönyvek az FSZEK katalógusában
 
Anderson, Lena: Majas Lilla Gröna (1987)
Lindgren, Barbro: Max nalle (2004)
Lindgren, Barbro: Max boll (2004)
Lindgren, Barbro: Max blöja (2004)
Sandberg, Inger: Lilla spöket Laban far en lillasyster (2004)
Sandberg, Inger: Lilla Anna leker med bollar (2004)
Sandberg, Inger: Kommer snart, sa Laban och Labolina (2004)
Sandberg, Inger: Lilla Anna och trollerihatten (2004)
Sandberg, Inger: Lilla Anna - kom och hjälp! (2004)
Sandberg, Inger: Labolinas lina (2004)

Az Északi Akvarellmúzeum illusztrációs kiállítása

2008.01.20. 11:34 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: kiállítás gyerekkönyvek illusztrátorok képeskönyvek illusztrációs

Március elején az Északi Akvarellmúzeumba (Nordiska Akvarellmuseet) utazom, ahol egy továbbképzésen veszek részt. A téma a gyerekkönyvillusztráció. A múzeumban március 8-ig tekinthető meg egy kiállítás A kép, a gyermek, az elbeszélés címmel, ahol több országból származó művész munkái láthatók. A kiállítás ideje alatt több elöadásra és szemináriumra is sor kerül. A teljes program, angol nyelvű információval itt található:
 
 
A múzeum honlapján 20 kép tekinthető meg a kiállításból:
 
 
A következő művészek munkái láthatók:
Ryoji Arai [Japán]
Anna Bengtsson [Svédország]
Lilian Brögger [Dánia]
Carll Cneut [Belgium]
Akin Duzakin [Norvégia]
Fam Ekman [Norvégia]
Wolf Erlbruch [Németország]
Gunna Grähs [Svédország]
Fibben Hald [Svédország]
Anna Höglund [Svédország]
Isol [Argentina]
Maira Kalman [USA]
Dorte Karrebaek [Dánia]
Eva Lindström [Svédország]
Kristiina Louhi [Finnország]
Jockum Nordström [Svédország]
Svein Nyhus [Norvégia]
Cato Thau-Jensen [Dánia]
Anna-Clara Tidholm [Sverige]
Taruliisa Warsta [Finnország]

Tabu a gyerekkönyvekben Amerikában

2008.01.20. 11:31 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom tabu képeskönyvek illusztrációs kiállítás fszek

Ma van egy érdekes hírem. Nemrég a taburól írtam a gyerekkönyvekben. Ma az Aftonbladet (Esti Hírlap) újságban találtam egy írást, ami egy német képeskönyvröl szól. A könyv szerzője, Susanne Berner, azon illusztrátorok között szerepel, akiknek a képeit most meg lehet tekinteni az FSZEK német illusztrációs kiállításán. A könyv címe ”Winter-Wimmelbuch”, és 15 ország vette meg. Amerikában azonban cenzúrázták, mert az egyik képen egy szobor látható, amelyiknek egy mm hosszú fütyije van. Ezt az amerikaiak képtelenek elviselni egy gyerekkönyvben. Ráadásul a cigaretta meg a pipa is töröltetett, valószínüleg azért, mert az meg reklámnak számít. Hát ez van! A cikk svédül itt olvasható, mint ahogy az ominózus kép is megtekinthető. Én nem merem átmásolni erre az oldalra, nehogy valaki megbotránkozzon. Remélem, az FSZEK-ben sem állították ki. A gyerekek így legalább nem ájulnak el.

Doris Lessing On not winning the Nobel Prize

2008.01.20. 11:27 | Melissa Officinalis | 1 komment

Címkék: olvasás nobel díj doris lessing

Csütörtökön fogorvosnál jártam. Ott van a rendelő közvetlenül a könyvtár mellett, így csak át kellett mennem. A fogorvos végtelenül kedves volt, jól elbeszélgettünk, már amikor nem volt kipöckölve a szám. Elöször is megröntgenezte a bölcsességfogamat, amiböl letörött egy darab, aztán betömte. Azt mondta, hogy a gyökértömés határán vagyok, de nem akar túl nagy költségekbe verni, úgyhogy várjunk. Az ugyanis 3000 korona lenne, így meg csak 872 koronába került (27-tel kell beszorozni, ha forintra akarod átszámítani). Mondtam, hogy akkor a gyökértömésre majd Peperóniában kerül sor, mert ha otthon csináltatom, akkor a 3000 koronából futja egy repülöjegyre is, így 2 legyet ütök egycsapásra.
A fogorvos elmesélte, hogy pár éve Budapesten járt tapasztalatcsere úton a Fogorvosi Egyetemen. Nagyon jó emlékei voltak az útról. Főleg a borkóstoló tetszett neki.
Olvasgattam egy kicsit a HUNRA-blogot, és egy érdekes cikkre akadtam, ami arról szólt, hogy a svéd börtönök lakói egy kísérlet keretében ezentúl CD-re olvashatnak meséket, és ezt hazaküldhetik a gyerekeiknek. Wow! Szerintem ez a hír abba a kategóriába tartozik, hogy a postás megharapta a kutyát, ráadásul egy orosz blogról szerezték a hírt.
Bevallom, szívesebben olvastam volna Doris Lessing Nobel-beszédét a HUNRA blogján, merthogy az is az olvasás fontosságáról szól, meg arról, hogy szükség van a könyvtárakra. Amikor ezt a beszédet nyilvánosságra hozták Szendvicsországban, mondta is a kolléganöm, hogy bizony nem kapott nagy sajtóvisszhangot, merthogy kit érdekel az olvasás meg a könyvtár. Azért ha valaki mégis el szeretné olvasni, a következő honlapon megtalálható angolul, svédül, franciául és németül:
Doris Lessing On not winning the Nobel Prize

Kötelezö olvasmány a magyar iskolákban

2008.01.20. 11:16 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: gyerekirodalom olvasómozgalom cd könyv kötelezö olvasmány

 
Az egyik ismerösöm ma a kötelező olvasmányokról írt nekem. Azt kérdezte, vajon elolvasnák-e a gyerekek például a Pál utcai fiúkat, ha nem lenne kötelező?
Nem követtem a kötelezö olvasmányok körüli vitákat. A svédeknél nincs egységes kötelezö olvasmány. A tanáron múlik, mit választ. Csütörtökön a kolléganöm könyvismertetést tartott az egyik 4. osztálynak a könyvtárunkban. 5 könyvet mutatott be. Ezek az izgalmas kategóriába tartoztak. Voltak olyan gyerekek, akik már olvasták valamelyiket, és akkor jelentkeztek, hogy ök szeretnék elmesélni, miröl is szól. A társaik pedig nagy érdeklödést mutattak. Azután pedig kölcsönöztek a könyvtárban. Az egyik bemutatott könyvön majdnem össze is vesztek.
A tanárnö elmondta, hogy ezen a héten olvasóhét volt az iskolában. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek naponta egy órát olvasták azt az általuk kiválasztott könyvet, amit magukkal vittek. Persze nem egyfolytában, hanem 3 részre elosztva. Az olvasóhétben még olyan is szokott lenni, hogy pl. a 4. osztályosok mindegyike egy-egy elsö osztályosnak olvas egy általa kiválasztott könyvet. Ilyenkor az elsö osztályoshoz igazodnak.
A tanárnö még azt is elmondta, hogy ebben az osztályban egész évben minden reggel 20 perc olvasással kezdik a napot, amikor mindenki a saját könyvét olvassa. Ezen kívül a tanárnö egy általa kiválasztott könyvet olvas hangosan a diákoknak. Ilyen a mi iskolánkban is volt. Nekünk a Timúr és csapatát olvasta Olga néni. Nem tudom, hogy ma van-e ilyen a magyar iskolákban.
Az összel elgondolkodtam rajta, hogy vajon felnött fejjel milyenek azok a kötelezö olvasmányok, amiket még mindig olvastatnak a magyar gyerekekkel. Október elején 2 hetet Mallorcán töltöttünk, ott újra elolvastam az Egri csillagokat.
Most itt elmondom, mi a véleményem az Egri csillagokról. Tudom, hogy azt, aki ezt javasolta kötelezö olvasmánynak, nemes szándék vezette. Nem is kell jobb gyerekkönyv: izgalmas, egyszerü a nyelvezete, van benne gyerekrablás, lányrablás, cselszövés, söt még terrorizmus is, hösiesség, bátorság, szerelem, árulás, föld alatti folyosó, és fontos ismeretet közvetit. Ami engem meglepett, hogy mennyi érzelmes, könnyezö férfit ábrázol. Azt hiszem, ez nem divat ma a magyar gyerekkönyvekben. Pedig igenis vannak érzelmes, romantikus férfiak! Milyen szerencse. Lehet, hogy most nem ez a divat, de én vállalom, hogy konzervativ vagyok. De! Az utolsó 300 oldal nem más, mint a háború leirása. Arról meg nem is beszélve, hogy az utolsó 40 oldal különféle öldöklési módokat mutat be. Nem igazán örülnék annak, ha lányom ilyesmit olvasna. Ebböl kevesebb is elég. Én úgy vélem, ideje lenne felülvizsgálni a kötelezö olvasmányokat, és gyerekekkel a számukra irott gyerekkönyveket olvastatni.
A Pál utcai fiúkat most hallgatjuk a lányommal CD-könyvben Németh Kristóf lebilincselő előadásában. Én azt vallom, hogy a gyerekkönyvek nagy része ”friss áru”. Nincs ez másként a felnőttek számára írott könyvekkel sem. Nagyon kevésből lesz klasszikus. Nos, számomra A Pál utcai fiúk egy igazi klasszikus. Annyi szeretettel, melegséggel mutatja be az író a fiúkat a könyvben. Bevallom, kicsit nosztalgiázom. Azoknak a gyerekeknek, akiknek nehezen megy az olvasás, jó alternatíva a CD-könyv.
Ahogy hallom, most leépítés van az iskolákban. Így talán a tanárok inkább azzal vannak elfoglalva, hogy mi lesz, ha elveszítik az állásukat, és nincs energiájuk az olvasás népszerüsítését célzó programokat szervezni. Vagy van ilyen mégis?  

Tabu a svéd gyerekkönyvekben

2008.01.20. 09:51 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: irodalom tabu svéd irodalom gyerekkönyvek képeskönyvek

Amikor Pija Lindenbaum könyveiről kerestem anyagot a neten, egy érdekes cikkre bukkantam, ami a tabu kerdését veti fel a gyerekirodalomban.
Nos, hogy van-e tabu a svéd gyerekkönyvekben? Egy ideig azt hittem, hogy nincs. De úgy tűnik, mégis van. Egy dolgot nem tudnék most elképzelni egy svéd gyerekkönyvben, mégpedig a kioktató, moralizáló hangnemet.
Az Opsis Kalopsis (www.opsiskalopsis.se) gyerekkultúrával foglalkozó folyóirat, ami 1986 óta jelenik meg Szendvicsországban, az egyik őszi számát teljes egészében a detektívregénynek szentelte. Annyira sok jelenik meg manapság. Nos ebben azt olvastam, hogy a 9-12 éves kategóriában (itt ez úgy hívják ”slukaråldern” vagyis könyvfaló korszak) 2 tabutéma van: az egyik a gyilkosság, a másik a nemi erőszak.
Hogy van-e tabu a képeskönyvekben? Erről árulkodik a következő interjú Pija Lindenbaummal, ami 2006-ban jelent meg. A svéd eredeti itt olvasható:
 
 
A legnagyobb tabu a gyerekkönyvben, ha az rosszul végződik
 Rebecca Liedman 
 
Pija Lindenbaum legutóbbi könyvében, aminek a címe, ”Lill-Zlatan och morbror raring”, a főhős Ella barátságtalanul viselkedik Tommy nagybácsi barátyjával, Stevevel (ejtsd. Sztéve), szeretné Tommyt kisajátítani, és úgy véli, hogy Steve unalmas.Végül mégis elfogadja, amikor kiderül, hogy jól tud focizni, és akkor mégis minden jól végződik – éppúgy, ahogy annak ”lennie” kell.

Pija Lindenbaum úgy véli, hogy a gyerekkönyveknek biztonságot kell sugározni, de leginkább az a fontos, hogyan mesél az ember, és nem az, hogy miről.
- Amiről nem tudnék írni az az inceszt – mondja. – Ugyanúgy nem szeretnék írni a gyerekek szexualitásáról sem, igazából nem értem, miért kell a gyerekek szexualitását ábrázolni.
Pija Lindenbaum úgy gondolja, hogy nincs direkt tabu a gyerekirodalomban, s ezt a nézetet Ulf Stark (Ulf Stark az egyik legismertebb svéd gyerekkönyvíró – a ford.) is osztja. A Göteborgi Könyvvásár egyik szemmináriumán szeptemberben ők ketten vitatták meg, Markus Majaluoma finn gyerekkönyvillusztrátorral közösen, azt, hogy mi a tabu a képeskönyvekben. Ulf Stark azt mondta, hogy sok olyan téma van, amiről ő személy szerint nem szeretne írni, de ez még nem jelenti azt, hogy ezek tabutémák. A fő az, hogy legyen egy történet, amit elmondhatunk, és ez magában elég feltétel arra, hogy írjunk egy gyerekkönyvet, mint ahogy ez a felnőttek számára írott könyvek esetében is van.
-         A gyerekirodalom körüli viták gyakran erkölcsi értékekről szólnak, több szó esik a gyerekkönyv pedagogikájáról, mint a művészi értékről – mondta Ulf Stark a szemináriumon.
Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Pija Lindenbaum is, amikor azt mondja, hogy az ember gyakran mást vár el egy gyerekkönyvtől, mint egy felnőttek számára írott könyvtől:
-         A gyerekkönyvtől elvárják, hogy legyen egy témája és egy célja, ez általában nincs így a felnőttirodalom esetében. De én nem fogalmakban gondolkodom – van egy elbeszélesem, amit egész egyszerűen el akarok mondani – teszi hozzá Pija Lindenbaum.
Talán éppen ez az, amitől egy gyerekkönyv jó – hogy felnőttként elkerüljük azt, hogy nevelő szerepet öltsünk magunkra, ehelyett inkább hagyjuk, hogy maga az elbeszélés álljon a fókuszban? A gyerekek miért akarnának lelkifröccsöt vagy kizárólag tanító jellegű elbeszéléseket az irodalmon keresztül tálalva – ez aligha olyasmi, amit a felnőttek kívánnak, ha szépirodalomról van szó.
-         Nem feltétlenül kell arra gondolnom, másoknak mi a véleménye arról, hogy a gyerekek mit szeretnek, inkább arról van szó, hogy bele kell magamat helyeznem a főhős látásmódjába - mondja Pija Lindenbaum.
A ”Lill-Zlatan och morbror raring” című könyvben – nem kimondva, hanem burkoltan – van egy ”meleg nagybácsi”, ahogy Lindenbaum nevezi. Aligha szerepelhetett volna egy gyerekkönyvben ötven, vagy akár húsz évvel ezelőtt. Akkor hát nincs tabu a gyerekkönyvekben?
A szitkozódás kontroversiell lehet, de nem elképzelhetetlen. Ella, alias Lill-Zlatan, azt mondja: ”Jäkla, skitkorvar” Tommynak és Stevenek, amikor mérges és csalódott. És még a meleg nagybácsi is. De vajon ennyire egyszerű ez?
- Amikor homoszexualitásról van szó, gyakran problémát kell belőle csinálni. Én nem ezt akartam, inkább neutralizálni szerettem volna – mondja Pija Lindenbaum.
De még ha nem is tabu már homoszexuális szereplőkről írni a gyerekkönyvekben, rendszerint nem fordulnak elő.
-         Csak két gyerekkönyv (képeskönyv – Bodil Sjöström "Trollen på Regnbågsbacken" och Anette Lundborg "Malins mamma gifter sig med Lisa" - a ford.) van svédül az én legutóbbi könyvemen kívül, ahol a homoszexualitás megjelenik – kommentálja Pija.
A heteroszexualitás az uralkodó norma nemcsak a társalomban általában, hanem a gyerekirodalomban is. Amikor valami eltérő kell, hogy felszínre kerüljön, akkor az a leggyakraban úgy mutatkozik meg, mint valami más, az a másik, az az eltérő.
Pija Lindenbaum azt mondja, hogy esetében ez éppen fordítva volt, nem vállalta fel küldetésként a homoszexualitást, amikor Kis-Zlatanról és nagybácsi kedvesről írt, hanem ”az csak úgy volt”, hogy ez is belekerült a könyvbe:
-         Az én történetemben szerepel egy meleg, egész egyszerűen – mondja.
Mégha Lindenbaum korábbi könyveiben elő is fordulnak olyan szereplők, akik nem teljes egészében követik az uralkodó normákat.
-         Gyakran mutatok egy bizonyosfajta másságot az elbeszéléseimben, azt az érzést, amikor valaki mindenütt rosszul érzi magát – mondja Pija Lindenbaum.
Mi az, ami tabu és nem különbözik egymástól az egyes országokban. Németországban nem akarták kiadni Lindenbaum előző könyvét, ”När Åkes mamma blev en drake”, mert úgy vélik, hogy Åke anyukája túl vad. Egy anya ne legyen olyan vad, mint Åke anyukája, ha sárkánnyá változik. Egy anya egyáltalán ne is legyen sárkány, a stressz és a fáradtság folytán.
De azokat a gyerekeket, akik nem szimpatikusak ilyen vagy olyan módon, ritkán ábrázolják a svéd gyerekirodalomban, legalábbis nem pedagógiai vagy pszichológiai magyarázatok nélkül. Ulf Stark kiemelte, hogy a gyerekeknek ritkán engedtetik meg, hogy ”rosszak” legyenek. És Pija Lindenbaum egyetértett:
-         Szeretnék erről írni, a nem szimpatikus gyerekekről, olyanokról, akik nem mindig olyan jók.
De ez nehéz, nem lehet pontosan fordítva írni egy ”rossz gyerekről”, véli mind Stark, mind Lindenbaum. Amikor gonosz, szemtelen vagy ”rossz” gyerekek vannak a történetben, akkor ez a végén mégis mindig megoldódik – igazság tétetik, akit sérelem ért, elégtételt nyer vagy a nem szimpatikus gyerek új fényben jelenik meg, magyarázó jelleggel. A ”rossz” gyerekek, akiknek megengedtetik, hogy éppen rosszak legyenek, magyarázatok vagy moralizálás nélkül, talán egy a kevés tabu közül a gyerekirodalomban. Amikor az ember a gyerekekhez szól, békítő ”kell”, hogy legyen:
-         Boldog vége kell hogy legyen a történetnek – mondja Pija Lindenbaum.
 
A fordítás a szerző engedélyevel került fel a blogra.
 

Kötelezö olvasmány a svéd iskolákban

2008.01.08. 20:40 | Melissa Officinalis | Szólj hozzá!

Címkék: svédország gyerekkönyvek kötelezö olvasmány svéd iskola


Az egyik ismerösöm azt írta nekem a napokban, hogy gyerekkorában nem szeretett olvasni. Lehet, hogy ennek volt némi köze a kötelező olvasmányokhoz? Azt hiszem, sok gyerek nem szeret kötelezően olvasni. Én úgy tartom, ahogy azt Szegedi Katalin is megfogalmazza a Csodaceruzában írott cikkében (www.csodaceruza.com), hogy sokféle gyerekkönyvre van szükség. Hiszen ha azt nézzük, hogy a felnőttek sokfélék és ezért sokféle irodalmi művet szeretnek, akkor ugyanez a gyerekekre is igaz. Ezért tartom jónak, hogy a svéd iskolákban beviszik a tanárok a könyveket az osztályterembe, már első osztályban. Hiszen a lányom, aki ma 11 éves, már 5 éves korában leveleket írogatott az óvó néninek az óvodában, és mire elsős lett, már olvasni is tudott egyszerűbb szövegeket.
Amikor elsőbe járt, az osztályban kb. 6 különbözö dobozból lehetett választani olvasnivalót. A tanító néni egész évben figyelte, hogy melyik gyerek, milyen szinten tudott olvasni, és e szerint javasolta, hogy melyik dobozból választhat a gyerek könyvet. Aztán ahogy fejlődött, úgy léphetett egyre feljebb. Az 1-es számú dobozban olyan könyvek voltak, ahol csak egy kép volt, alatta egy írott szóval. Ha jól emlékszem, Mazsola mindjárt a 4-es számú dobozzal kezdte.
Mi szülők pedig azt kaptuk feladatul, hogy minden este otthon olvassuk el ezt a könyvet a gyerekkel együtt. Más házi feladat elsőben nem volt. Ez így igaz. És még most ötödikben is nagyon kevés a házi feladat. A gyerekek a feladatokat az iskolában oldják meg. Minden héten van egy angol lecke, ebből csütörtökön számonkérés. Minden héten egy lecke a svéd munkafüzetből. Számonkérésként pénteken tollbamondás. A matematikát csak az iskolában oldják meg egyéni szint szerint. Csak akkor kell hazahozni, ha a gyerek elmarad a többitől. Ha jól emlékszem, más házi feladat nincs is. A lányom pedig minden héten ragaszkodik hozzá, hogy kikérdezzük.
Az olvasás fontos a svéd iskolában. Minden gyereknek van egy könyv a padjában, amit maga választ az iskolai vagy a helyi könyvtárban, vagy otthonról visz magával, és ezt akkor olvassa, ha hamarabb elkészül a feladataival, mint a többiek. De van kijelölt időpont is, amikor mindenkinek ezt a könyvet kell olvasni. Az egyik évben ez minden reggel egy negyed óra volt.
Azután a tanárok minden évben elolvasnak egy-két könyvet hangosan is az osztálynak. És ebben az évben volt 2 olyan könyv is, amit kötelező volt mindenkinek elolvasni. Az egyik Michelle Magorian: Good night, mr. Tom c. regénye svédül. Csak azért írom angolul, hátha valaki utána akar nézni. A másik Kerstin Gavander Fröken Europa vagyis Európa asszony, amit kiegészítésként olvastak a történelem tantárgyhoz. Ez a könyv egy pályázat díjnyertese.
A Göteborgi Könyvvásáron az egyik évben pályázatot hirdettek olyan könyv írására, ami az Európai Unióról szól gyerekeknek. Ez a könyv nyert. Ezt aztán 2005-ben minden 5. osztály megkapta. 120 000 példányban nyomtatták állami támogatással.
Nagyon jó, mert érdekes, izgalmas, mai gyerekekről szól, egy ötödik osztályról, ahol a gyerekek idöutazást tesznek egy-egy európai uniós országban, és azután beszámolnak élményeikről.
A svéd írók pedig ma úgy tartják, hogy egyszerű nyelven kell írni. Mégpedig azért, hogy azokat a gyerekeket is megnyerjék, akik egyébként nem olvasnának.

süti beállítások módosítása