Amint azt már írtam, a Bokcirklar.se svéd intenetes közösségi hálózat szavazásán a 2007. év svéd gyerekkönyve Pija Lindenbaum Kenta och barbisarna című képeskönyve lett. Ez alkalomból interjút közölnek Pija Lindenbaummal. Talán érdekes lehet, hogyan vélekedik a gyerekkönyvekről. A cikket lefordítottam, hogy mások is elolvashassák.

 

Az interjú eredetije itt olvasható:

 

 

Interjú Pija Lindenbaum svéd illusztrátorral:

 

- A Kenta och barbisarna című könyv lett a bokcirklar.se internetes oldal szavazásán Az év gyerekkönyve 2007. A sportújságírói kérdéssel kezdem: Milyen érzés?

- Nagyszerű, és váratlan. Valahogy még különlegesebb így, hogy az emberek elismerését mondhatom magaménak, hogy a könyv rátalált az olvasókra.

- A könyveidben alternatív módokat mutatsz arra, hogy milyen fiúnak és lánynak lenni (mind gyerekként, mind felnőttként), van ezzel speciális célod?

- Nincs. Olyan embereket akarok ábrázolni, akik nem úgy tesznek, mint ahogy elvárják tőlük. A genuszkérdés csak ennek az egésznek egy része. Léteznek elvárások arra nézve, hogy egy gyereknek hogyan kell viselkedni, és amikor a másságról írok, meg arról, hogy milyen kilógni a sorból, azt hiszem, sok gyerek magára ismerhet. Nincs semmiféle nevelő célzat a könyveimben, azok nem politikai jellegűek, az persze igaz, hogy jó lenne, ha hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy még ráadásul változást is okozzanak egy kicsit valahogy …

- Arra is rámutatsz, hogy a lányoknak nem szükséges fiús lányokká válni ahhoz, hogy megmutassák az erejüket, mint pl. a Gittan och gråvargarna (Gittan és a szürkefarkasok) című könyvben ...

- Igen, nem az a fontos, hogy a gyerekek mások legyenek, a szerepcsere egyáltalán nem érdekes. Olyan gyerekeket akarok ábrázolni, akik fejlődnek.

- Van kedvenced azok között a gyerekek között, akikről írtál?

- Egy kicsit szerelmes vagyok a Lill-Zlatanról szóló könyvbe. Úgy éreztem, fontos volt, hogy ezt megírjam, bár egyáltalán nem hittem, hogy el lehet majd adni. Az emberek talán nem tudták, mit is vettek meg ... :-)

- Mit olvastál gyerekként?

- A gyerekkori könyvek közül a képekre emlékszem legerősebben, vagy egy kicsit sötétek és ijesztőek, mint Tove Jansson Hur gick det sen? című könyve vagy aranyos macik csillogó szemekkel.

- Mit gondolsz, a képek vagy a szöveg áll a középpontban egy képeskönyvben?

- A szöveg és a kép közötti dialógus az, ami fontos. Amikor sikeres az összjáték közöttük, akkor megtörténhet a varázslat! De fontos, hogy megtaláljuk a szöves megfelelő tónusát, hogy jellege legyen, van egy fontos stilisztikai oldala is a képeskönyv szövegének.

- Melyik gyerekkönyvírókat szereted ma olvasni?

- Barbro Lindgrent, Barbro Lindgrent és Barbro Lindgrent. De természetesen sokkal többen vannak, úgy vélem, Tomas Tidholm nagyon jó, és Eva Lindström.

- Milyen olvasókra gondolsz, amikor alkotsz?

- Nem gondolok senkire. Nem így gondolkodom. Annyire el vagyok foglalva a szereplőkkel, amikor írok, hogy nincs helye másnak. Nincs szükség arra, hogy egy másik 5 éves gyerekre gondoljak, mint arra, akit ábrázolok. És valójában talán mindig ugyanarról a gyerekről írok, a megfontolt gyerekről.

- Nagyon köszönöm!

- Köszönöm.

 

A fordítás a www.bokcirklar.se honlap engedélyével került fel a blogra.