Sonya Hartnett tegnap vette át az ALMA-díjat, amit Viktoria hercegnő adott át a Skansenben. A program itt tekinthető meg. Benny az ABBÁ-ból sajnos nem tudott eljönni, de küldött egy CD-t Sonyának, valamennyiük aláírásával. A közönség soraiban ott láttam a BonnierCarlsen Kiadó munkatársait is. Ök adták ki Sonya két könyvét, ami svédül is olvasható. Összel Sonya két újabb könyvét is megjelentetik.
Az írónő annyira boldog volt, és mindenütt megemlítette, hogy Ausztráliában nincs rangja a gyerekkönyveknek, és hogy íróként alig lehet megélni. Vajon hogy van ez Peperóniában?
Remélem, egyszer ez a díj olyan rangos lesz, mint a Nobel-díj, és a díjazottak könyveit sok országban lefordítják. Szendvicsországban egyébként Kis-Nobel díjnak az Andersen-díjat hívják.
Azért azon eltűnődtem, Peperónia vajon miért nem jelölt senkit a díjra. Remélem, hogy jövőre majd magyar írónak és illusztrátornak is szurkolhatunk. És talán még megérem, hogy egyszer magyar szerző nyeri meg az ALMA-díjat. Ehhez azonban az is kell, hogy a magyar kiadók fontosnak érezzék, hogy a magyar gyerekkönyvírók munkáit külföldön is népszerűsítsék. Ugye egyetértesz
A Göteborgs-Posten hosszú cikket közölt Sonya Hartnettről. Ebből érdemes idézni.
”Az ALMA-díj figyelmet keltett Ausztráliában, hiszen nagy összegről van szó, de (az írónő – a ford.) úgy véli, hogy még nagyobb teret kellett volna nyernie, a hír nem került az újságok első oldalára. És a könyves szakma fösvény volt a gratulációval.
- Hiszen fantasztikus, hogy egy nagy nemzetközi irodalmi díjat egy ausztrál írónő vehet át. Keményen harcolunk azért, hogy az irodalmat külföldön terjesszük. De Ausztrália idióták nemzete. Ha ez egy sportdíj lett volna, az első oldalon hozták volna az újságok, ez nem kétséges. Természetesen, ennek az oka az, hogy ez egy gyerekirodalmi díj – állapítja meg.
- A gyermek- és ifjúsági könyvírók nem keresnek sokat. Nehéz megélni abból, amit a könyvek eladásával Ausztráliában lehet keresni.
- De az emberek respektálják a pénzt. Azután, hogy JK Rowling milliókat keresett, az attitűd megváltozott.”
” Sonya ma előadást tart a parlamentben. Akkor kihasználja az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a svéd adófizetőknek, mivel nagy csodálkozással állapítja meg, hogy ez a kis ország úgy gondolja, érdemes öt millió koronát áldozni egy gyerekirodalmi díjra.
- Ha az ausztrál kormány javasolt volna valami hasonlót, azonnal elutasították volna – mondja.
Hogy mit tesz a pénzzel, még nem döntötte el.
- Mindig is a bevételeimhez igazítottam az igényeimet. Most nem tudom igazán, mit is szeretnék! Van egy ötletem, de nem tudom, megvalósul-e. Mindig is szerettem volna egy farmot, és gondolkodom egy projekten, ami állatokat ment meg – mondja.
- Kötelességem valami okos dologra fordítani a pénzt, és nem csak "piss it up against the wall", ahogy azt mi Ausztráliában mondjuk.”
Sonya Hartnett
Született: 1968.
Lakik: Melbourne, Ausztrália.
Könyvek: 18 könyv gyerekek, ifjak és felnőttek számára. Az első akkor jelent meg, amikor 15 éves volt. Eddig kettőt adtak ki svédül: Skuggan av den randiga varen és Jag djävulen. Összel két újabb könyv jelenik meg svédül: The ghost's child och Sadie and Ratz.
A következő témákról ír gyakran: Közeli kapcsolatok, hogyan vészeljük át, ha elveszítünk valakit, őrültség, egyedüllét, elszigeteltség, szerelem.
Amiről soha nem ír: foci.
Utolsó kommentek