Könyvtáros Svédországban

A nyáron Pozsonyban hiába kerestem az ismert szlovák írónő, Gabriela Futová könyveit a könyvesboltokban. Így hát írtam Gabrielának, és megkérdeztem, miért nem kapni a műveit. A válasznak igen megörültem; ugyanis elkapkodják őket. Talán akkor érdemes lenne több példányban nyomtatni.
Most pedig Gabriela, aki mellesleg könyvtáros, három könyvét is elküldte nekem. Az első, amit elolvastam, első osztályosokról szól. A címe: Dokonalá Klára (Tökéletes Klára).
Klára előnnyel kezdi az első osztályt, a nagymamája ugyanis a kisváros iskolájában volt tanítónő, amíg nyugdíjba nem ment. A kislány olvasni is megtanult, s meg van róla győződve, hogy senki nem lehet nála jobb az osztályban. Ráadásul egyke, s borzasztóan elkényeztették. Nehezen tudja hát elfogadni, hogy az iskolában a világ nem körülötte forog. Igazi barátok helyett láthatatlan barátnőt talál ki magának, s amikor valami nem úgy történik, ahogy akarja, beküldi a nagymamát az iskolába, hogy győzze meg a tanítónőt. Az azonban szerencsére határozott, és kitart elvei mellett.
Amikor az osztály karácsony előtt egy színdarabot ad elő, Klára szeretne lenni a királykisasszony, a tanárnő azonban a sárkánylányt osztja ki rá. Mivel Klára azt nem akarja eljátszani, kimarad a darabból.
Nekem egyébként ez a modern sárkányos mese nagyon tetszik. A mesében szereplő királykisasszony legalább olyan határozott, mint Klára, s visszaszerzi a sárkánylánytól a vőlegényét, akit az elrabolt. A könyv végén a mese dramatizált változata is megtalálható, sőt még egy CD is tartozik a könyvhöz, amin az meg is hallgatható.
A könyvből sok érdekeset tudhatunk meg a szlovák kisiskolások életéből. Például, hogy elsőben a jó feleletért méhecske jár, a rosszért pedig malac, s hogy egy malacért öt méhecskét vonnak le. Hál istennek, hogy versengésre serkentik a diákokat! A svédek erre azt mondanák, hogy szegény gyerekek lelkébe tipornak. Komolyan. Ez nem vicc! De erről majd máskor.
Megtudom még azt is, hogy a tetű még mindig szégyenletes dolog. S eszembe jut, amikor a lányom először hozott haza néhányat, mennyire kétségbe estem. Mi is mostunk ágyneműt, meg az összes ruhánkat, meg a hajunkat bekentük valami iszonyú büdös kenceficével, amitől egész éjjel nem tudtam aludni. Aztán a világhálóról megtudtam, hogy Angliában tetűjárványok vannak bizonyos időközönként, és az élősködőket egyre nehezebb kiirtani. Kíváncsi vagyok, vannak-e esetleg másnak is hasonló élményei.
Klára családjában több generáció él együtt. A szülők elfoglaltak, így a kislányt a nagymama gondjaira bízzák. A felnőttek közül a nagypapa a legmegfontoltabb, neki szerencsére helyén az esze. A dédnagymama pedig élénk színfoltja a családnak.
A könyvet Martina Matlovičová kitűnő illusztrációi színesítik. Konzervatív magyar anyukáknak nem ajánlom, modern fiatal szülőknek viszont annál inkább. Nekem nagyon tetszenek. Több svéd ismerősöm szerint is képregényekre emlékeztetnek. A képek közül hat ITT látható a neten. Érdemes bekukkantani.
Az internetes áruházak honlapjain egy másik borítóval hirdetik a könyvet. Ha érzésem nem csal a kereskedők egy új borítót kértek a kiadótól, amivel jobban el lehet adni a könyvet. (A svédek legalábbis így csinálják.) S milyen jól tették!