A bejegyzés dátuma 2008. október 14.
Vasárnap egész nap a Városi Múzemban ültem, és a svéd gyerekkönyvkiadók képviselőit hallgattam az idén megjelent gyerekkönyvekről. Nagyon sok csodálatos, érdekes, ötletes könyvet láttam. Több olyat is azonban, ami nekem túl modern. A nap végén a kiadók kisorsolták a résztvevők között a magukkal hozott könyveket, és még kaptunk is egy táskával. Képzelheted, hogy kiskarácsony volt, amikor hazaértem Mazsolához.
Bogikám! Nem is tudod, milyen jó ez a blog dolog. Egy csomó érdekes emberrel ismerkedik meg az ember. Most Mademoiselle blogjának szeretnék egy kis reklámot csinálni. Képzeld, magyar műfordító, aki egy Saumur nevű csodálatos középkori francia kisvárosban lakik, egy olyanban, amiről mi csak álmodni tudunk. Legközelebb egy olyan francia gyerekkönyvről írok majd, ami egy éve várja, hogy felkerüljön a blogomra. Hátha azt is lefordítja.
Nos, Mademoiselle azt kérdezi tőlem, hogy mi köze van Kay Thompson Eloise könyvének Chris Riddell Ottolinájához. Akkor most előre kijelentem, hogy ez csak feltételezés. A svéd kolléganőm, aki 30 éve gyerekkönyvtáros, adta a kezembe Eloise-t, amikor Ottolináról meséltem neki. Ottolináról korábban ITT írtam.
Ottolina egyedül él egy hatalmas lakosztályban, és minden kívánságát szolgák lesik. Eloise pedig New Yorkban lakik a Plaza hotelban. Eloise 1955-ben jelent meg először az USÁ-ban, és generációk nőttek fel rajta. Egy elkényeztetett öntudatos kislány, aki a szálloda kedvence. Szendvicsországban a Rabén&Sjögren Kiadó jelentette meg, ha jól sejtem, abban az időben, amikor Astrid Lingren is ott dolgozott. Hilary Knight is fekete-fehér illusztrációkat használ. Mindössze két szín díszíti a rajzokat: piros és rózsaszín.
Az Eloise-ról készült könyvekből film készül Uma Thurman főszereplésével. Az első Eloise in Paris lesz, és 2009-ben kerül a mozikba.
A YouTube-on is található információ Eloise-ról.
Utolsó kommentek