Astrid Lindgrennek volt egy barátnöje gyerekkorában, Anne-Marie, akit Madickennek hívtak, s róla írta az azonos címü könyvét. Amikor Madicken lánya, Lena Fries-Gedin, elvégezte a gimnáziumot az 50-es években, fölhívta Astrid Lindgrent, aki akkor a Rabén & Sjögren Kiadó szerkesztöje volt, és megkérdezte, hogy nincs-e egy angol nyelvü könyv, amit lefordíthatna svédre. Astrid lefordíttatott vele egy lányregényt, és ezzel elkezdödött Lena fordítói pályafutása.
Lenáról ma egy hosszú cikk jelent meg a Göteborgs Posten címü göteborgi napilapban. Tudod, már említettem, hogy minden szerdán közölnek gyerekkönyv-kritikát. Mégpedig azért, mert ma van november 21-e, ami nagy nap a svéd Harry Potter-rajongók számára.
Városunkban van egy édes kis könyvesbolt. Úgy hívják: Könyvszekrény, mert az üzletben van egy régi szekrény, ahová kiállítják a könyveket. Kb. olyan, mint Pesten a Pozsonyi Pagony. Minden héten szerveznek programokat, ahol gyerekkönyvírók olvasnak fel könyveikböl a gyerekeknek, meg illusztrátorok tartanak kiállításokat a munkáikból. Nálunk 50 svéd gyerekíró van, aki folyamatosan jelenteti meg a könyveit.
Szóval a Könyvszekrény, ahogy arról az internetes hírlevelükböl értesültem, ma kivételesen reggel 7-kor nyitott 10 óra helyett, mivel ma jelenik meg a Harry Potter and the Deathly Hallows svédül. (Magyarul 2008. februárjában jelenik meg Harry Potter és a halál ereklyéi címen.)
A fordító, Lena Fries-Gedin, aki most 76 éves, elmondja, hogy végre fellélegezhet. 10 évig élt Harry Potterrel, és 4 556 oldalt fordított le ezalatt az idö alatt.
Lena szerint a könyvek nyelvezete és hangneme, ami az elején sugárzó és könnyed volt, egyre komolyabbá és nehézebbé vált. És neki nem tetszik a könyv befejezése. Szerinte a happy end túl idillikus, majdhogynem banális, bár a gyerekek úgy gondolják majd, hogy ez így jó.
A Harry Potter-könyveket 64 nyelvre fordították le, de sem Lena Fries-Gedinnek, sem a többi fordítónak nem volt lehetösége J K Rowlinggal találkozni a munka során. Az összes levelezés az írónö ügynökén és kiadóján keresztül bonyolódott. A fordítók azonban e-mailen keresztül tartották egymással a kapcsolatot. Így beszélték meg egymással a furcsa kifejezéseket, és segítettek egymásnak megoldást találni. Az utolsó könyvben sok utalás történik az elözö hat kötetben történt eseményekre, ezért fontos volt, hogy ugyanazokat a kifejezéseket, idézeteket megtalálják. Lena azt meséli, hogy nagy segítségére voltak a kollégái, akik segítettek abban, hogy egy-egy ilyen idézetre rátaláljon.
A befejezö könyv címe, Harry Potter and the Deathly Hallows, s itt az utolsó szó nehéz diónak bizonyult, mert ennek a szónak nincs megfelelöje a svéd nyelvben. Rowling adott egy alternatívát, és így többen a relik szót használták. De a norvégok pl. a talizmán szót választották.
Lena elmondja, hogy a könyvek fordítása során a svéd kiadó egyre jobban sürgette, és az utolsó könyvön, ami 700 oldal napi 10 órát dolgozott megfeszített tempóban. A fordítók nem kapták meg az angol szöveget addig, amíg az eredeti július 21-én meg nem jelent. Két hónap és egy hét alatt lett kész a svéd fordítás. Lena egyébként 100 oldalt szokott fordítani havonta.
Bogi, mit modjak? Azért nem irígylem a fordítókat!
A Göteborgs Postenben még a következö adatokat olvastam Harry Potterröl:
Az elsö 6 kötet összesen 325 millió példányban kelt el. Amikor a Harry Potter and the Dethly Hallows megjelent, Nagy-Brittaniában az elsö napon 2,65 millió példány fogyott el belöle.
Az elsö 6 kötet svéd nyelvü fordítása 2 millió példányban kelt el.
Töredelmesen bevallom, hogy én még nem olvastam Harry Pottert. Az elsö kötetet CD-könyvben közösen hallgattuk meg Mazsolával. De szeretném elolvasni, és akkor magyarul fogom, csak legyen egy kicsit több idöm. A filmek viszont nagyon tetszenek nekem.
Mára ennyit. Kicsit jobban érzem magam, azt hiszem lassan kilábalok a megfázásból, és holnap elmegyek dolgozni, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy is néz ki Harry Potter utolsó kötete, mert már biztosan megérkezett a könyvtárunkba is. Biztosan van rá vagy 300 elöjegyzés az egész városban.
Utolsó kommentek