Ma reggel a Mindenki unokája svéd szervezetről olvastam a Göteborgs-Posten című helyi lapban. Olyan nyugdíjasokat keresnek, akik szívesen olvasnának meséket gyerekeknek az óvodákban.
Amikor a könyvtárban dolgoztam, az egyik gyerekkönyvtáros kolléganőm gyakran egy csomó képeskönyvet gyűjtött össze az asztalán. Érdeklődésemre elmondta, hogy nyugdíjasokat képez ki arra, hogy óvodákban olvassanak meséket a gyerekeknek. A fontos az, hogy ezek között legyen régi és új mesekönyvek is. Ezért ad nekik ötleteket.
Véleményem szerint ez egy nagyon jó ötlet, amivel mindenki jól jár. A nyugdíjasok ingyen vállalják ezt a feladatot.
Az Allas barnbarn (Mindenki unokája) szervezet találkozókat akar létrehozni generációk és etnikai csoportok között az óvodában. A nyugdíjasok odafigyelést és időt adnak a gyerekeknek. A gyerekek pedig szeretik a meséket, ráadásul a mesemondás serkenti a gyerekek nyelvi fejlödését.
Az Allas barnbarn hároméves projektként indult 1999-ben, maga a szervezet 2004-ben alapult.
Az ország 60 településén vannak helyi szervezetei, és Göteborgban 39 meseolvasó nyugdíjas a tagja.
Ahhoz, hogy valaki meseolvasó legyen, egy olvasókörben kell előbb részt venni, ami ismereteket ad az óvodák tevékenységéről, a gyerekek nyelvi fejlődéséről és a gyerekirodalomról.
Azt hiszem, ezt a kezdeményezést érdemes lenne követni.
Utolsó kommentek