2007-12-03
Tegnap hozták nyilvánosságra az idei svéd irodalmi díj, az August-díj nyerteseit. A díjat 1992 óta 3 kategóriában osztják ki: szépirodalom, gyerekkönyv, ismeretterjesztö irodalom.
Valamennyi svéd kiadó jelölhet könyveket a díjra. 3 különbözö zsüri dönt. A tagok kiadók dolgozói, könyvtárosok, irodalomkritikusok. stb. 
A gyerekkönyv kategóriában Sven Nordqvist nyerte el a díjat Var är min syster (Hol van a növérem?) c. könyvével. Pettson és Findus szerzöje a magyar gyerekek és szülök körében is jól ismert. Az új könyvét még nem láttam, mert még nem érkezett meg a könyvtárunkba, de érdekesek az illusztrációi.
A következö honlapokon olvasható svéd nyelvü információ az August-díj idei nyerteseiröl:
http://sydsvenskan.se/lund/article284427.ece
http://www.augustpriset.info/135 http://www.gp.se/gp/road/Classic/shared/printArticle.jsp?d=121&a=386520
http://www.gp.se/gp/jsp/Crosslink.jsp?d=425&a=386390
Azt hiszem, a Göteborgs-Posten göteborgi napilap megsejtette, hogy ki nyer a gyerekkönyv kategóriában, mert vasárnap és tegnap is közölt egy cikket Sven Nordqvisról.
Sven Nordqvist könyve máris az egyik eladási lista élére került. A Bokus internetes hálózaton pedig elfogyott. Jó karácsonyi ajándék lesz.
A következö honlapon illusztrációk tekinthetök meg a könyvböl: http://www.barnensbokklubb.se/bbk2/utdrag.aspx?id=8235&page=1
A könyv máris klasszikus, írja a vezetö napilap, a DN. Kíváncsi vagyok, lesz-e olyan magyar kiadó, amelyik otthon is megjelenteti.
2007-12-07
Tudod, már írtam, hogy ö kapta most az August-díjat “Var är min syster” (Hol van a növérem) címü könyvéért. Ez egy ismert svéd irodalmi díj. Ja, hogy miért August-díj. Bevallom némi utánajárás kellett hozzá, hogy biztos forrást találjak, mivel a hivatalos honlap nem ír vezetéknevet. A kollégáim ugyan mondták, hogy ezt itt mindenki tudja, meg hogy csak egy híres svéd író van, akit Augustnak hívnak. Úgy van, kitaláltad: Strindberg. És hogy miért nem Strindberg-díj, ne kérdezd, mert fogalmam sincs.
Szerintem nagyon jó a Göteborgs-Posten c. napilapban 071203 dátummal “Pettson apja élvezi a munkáját” címmel megjelent interjú Eleonor Ekström-Frisk tollából. Olyan szimpatikusnak mutatja be. Innen veszem tehát az információt.
Sven Nordqvist
Foto: Nils Petter Nilsson
Sven Nordqvist Stockholm Söder kerületében lakik egy nagy lakásban a feleségével és a kisebbik fiával, Petterrel, aki diák. Itt található a müterme is.
Sven Nordqvist legismertebb müve a Pettson és Findusról készült 8 részböl álló képeskönyv sorozat. Az elsö kötet 1984-ben jelent meg.
“-Hát, egy kicsit Pettson-érzés van itt bent - mondja -, amikor megmutatja a mütermét, ahol könyvek, kitömött madarak, legóból készült építmények, dísztárgyak és mindenféle jó-ha-van dolgok sorakoznak a polcokon, a szekrényekben és a nagy íróasztalon."
Sven korán kezdett rajzolni, és sok biztatást kapott az anyukájától, aki maga is szeretett rajzolni. Az elsö levelezö rajztanfolyamot 12 éves korában rendelte meg. Amikor 18 éves volt, egy amerikai levelezö rajztanfolyamon vett részt, amiböl sokat tanult. Arról álmodott, hogy illusztrátor lesz, nem igazán akart müvész lenni. Kiállításai voltak, jól el tudta adni a képeit, de unalmasnak tartotta a müvészi életet.
Sven Halmstadban járt iskolába, majd építésznek tanult. De két évi munka után egy építöirodában elege lett. Néhány évig egy reklámcégnél dolgozott Halmstadban. Abban az idöben kezdett tankönyveket illusztrálni. Azt, hogy milyen szórakoztató képeskönyvet írni, 1981-ben fedezte fel, amikor az Opal Kiadó pályázatán nyert az Agaton Öman och Alfabetet c. könyvével. A nagy áttörést a következö könyve, a Pettson és Findus elsö része jelentette: A kandúr szülinapi tortája.
“- Nem került nagy eröfeszítésembe, hiszen egy olyan idös férfiröl írtam, aki sokban hasonlít hozzám, és Findus könyvröl könyvre egyre inkább olyan gyerek lett, mint az idösebbik fiam, Jesper – meséli Sven Nordqvist.”
Hogy lesz-e újabb könyv a sorozatban, bizonytalan.
“- A Pettson-könyvekben ismétlem magamat, és nem akarok unalmas lenni. Akkor már jobb, ha nem írok többet erröl – mondja, és válasz nélkül hagyja a kérdést.”
Ahogy Pettson, Sven Nordqvist is otthon érzi magát vidéken. Az 50-es években az egyik nyári szünetben néhány hetet egy paraszgazdaságban töltött a bátyjával. Ez a nyár mély nyomot hagyott benne. A gazda maga is egy olyan ember volt, akinek sok szerszáma és jó-ha-van tárgya volt.
“Szeretem azt a régi-idökben-életet, és egy kicsit én is egy olyan idös ember vagyok mostanság – mondja Sven Nordqvist.”
Hogy nem szívesen dob ki dolgokat, látszik a mütermében is. Gyüjtögetö ember, és ezermester, aki szereti az asztalosmunkát.
Most éppen egy Stockholmról szóló történeti könyv illusztrációin dolgozik.
Arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az August-díjra való jelölés, a következöt válaszolja:
“- Hát, kicsit több lesz az eladás és a rám irányuló figyelem. És mindig kellemes, ha az emberek kedves dolgokat mondanak valakiröl.”
És hogy bízik-e abban, hogy az ö könyve nyer?
”- Jó lenne, ha egy tipikus képeskönyv nyerne, de egy kicsit nyugtalan vagyok, a zsüri irodalmi emberekböl áll, akik csak szövegekröl beszélnek.”
Sven Nordqvistról itt olvasható svéd nyelvü információ:
http://www.opal.se/forfattare/nordqvist.html
http://www.forfattarcentrum.se/view_author.asp?sID=711&pType=5&mID=1&aID=203
http://sv.wikipedia.org/wiki/Sven_Nordqvist
2008-12-11
Sven Nordqvist: Var är min syster?
Pénteken végre kezembe foghattam Sven Nordqvist August-díjat nyert könyvét. A Könyvszekrény gyerekkönyvesboltban Pija Lindenbaum dedikálta a könyveit. Vettem néhányat karácsonyi ajándékba. Dedikáltattam is öket. És megkérdeztem Pijától, hogy feltehetek-e néhány illusztrációt a blogomra. A beleegyezését adta, azzal a kikötéssel, hogy oda kell írnom, melyik könyvböl valók. Majd legközelebb meg is teszem.
De most lássuk csak, milyen is a díjat nyert képeskönyv. Valamennyi kritika, amit a napilapokban olvastam, áradozik róla, és valamennyi megegyezik abban, hogy a szöveg valójában nem szükséges, mert itt föleg a képek a fontosak. Szóval a könyv nagyméretü és meseszép. Én is megcsodáltam a boltban az ünnepi kiadást, ami 300 korona. A közönséges kb. a harmadrésze.
Nekem a Dagens Nyheter c. napilapban október 30-án publikált kritika tetszett a legjobban, ezért föleg ebböl idézek. Stina Zethraeus azt írja, hogy ”bár a könyv ötlete 25 éve született, mégis modern”. A könyv hátlapján az olvasható, hogy Sven Nordqvist szándéka ”…egy álombeli tájon való utazás egyetlen összefüggö képben”.
A történet egy kisegérröl szól, aki társával az öreg egérrel együtt egy körtealakú léggömbben utazik azért, hogy megtalálják a egérfiú elveszett növérét.
Az értö szemü olvasó gyerekkönyvirodalom- és képzömüvészettörténeti utazáson vesz részt. Utazás közben eszünkbe ötlik több ismert író és képzömüvész: Magritte, Salvador Dalí, Oscar Reuterswärd. Azután ”Beatrix Potter, Astrid Lindgren és Lennart Hellsing is többé-kevésbe jelen van, Pija Lindenbaum jávorszarvasbátyuskái pedig végérvényesen helyet foglaltak a díványon egy tengeri szigeten”.
Egyáltalán nem érdekes, hogy elöször a képek születtek meg, és csak késöbb írodott hozzájuk szöveg. Elöször talán inkább zavaró a szöveg. Csak amikor már egy darabig néztük a képeket, akkor kezdünk figyelni a kisegér és az idös egér közötti párbeszédre. Ebböl az enyhén szürrealista dialógusból ismerjük meg a növért: ”… ha a felhök között járunk, tudunk repülni – mondja. – Mert ha ezt nem tesszük, lezuhanunk, és ha lezuhanunk, meghalunk, de nem halhatunk meg, mert elöször öregek leszünk, és ezért tudunk repülni, amikor a felhök között járunk”.
Stina Zethraeus a következö szavakkal fejezi be a cikkét: ” … tekinthetjük úgy, Sven Nordqvist Var är min syster? c. könyvében csodálattal hódol az irodalom, a müvészet és a fantázia kimeríthetetlen mezeje elött, ahol valamennyien ott lebeghetünk saját kis hajónkban, építsék azt bármiböl is”.
Emlékszel még, mit mondott Sven Nordqvist arról, hogy mi történik akkor, ha esetleg ö kapja az August-díjat. Pontosan: megnö az eladás. Így is történt. Néhány nappal azután, hogy bejelentették, ki nyerte el a díjat, a díjnyertes könyv a Svensk Bokhandel (Svéd Könyvkereskedelem) internetes eladási topplistájának élére került. De közvetlenül utána ott áll Martin Widmark gyerekkönyvsorozatának a 12. kötete, aminek a címe Könyvtárrejtély, a 3. helyet pedig a svéd gyerekek detektíregény-királynöjének, Laura Trenternek Testamentum c. könyve foglalja el. Ha érdekel, itt tekinthetö meg:
http://www.svb.se/Topplistor/2007/153258. Róluk is hamarosan írok majd.
Hamarosan itt a karácsony, a könyv jó ajándék és internet ide vagy oda, a svédek még soha ennyi könyvet nem vásároltak. Ráadásul még mindig konjunktúra van. De azért itt is legalább olyan nehéz egy nem angolszász nyelvterületröl származó gyerekkönyvet megjelentetni, mint Peperóniában.
Épp most láttam a Dagens Nyheterben, hogy a rajongók csettelhettek Sven Nordqvisttal:
http://www.dn.se/DNet/jsp/polopoly.jsp?d=3004&a=723756
Megtudtam egy-két érdekes dolgot, meg eszembe jutott néhány dolog. Pl. az, hogy egyszer nagyon rég láttam róla egy dokumentumfilmet, amiböl föleg az maradt meg, hogy mennyire dühös és elkeseredett volt amiatt, hogy nem vették föl az Iparmüvészeti Föiskolára. Most is azt mondja a csettben, hogy az egy túl bonyolult iskola egy kezdönek. Így kénytelen volt autodidakta módon megtanulni rajzolni.
Meg arra is emlékszem, hogy Mazsola 3 éves volt, amikor elöször vittük moziba, és akkor a Pettsonról és Findusról készült karácsonyi filmet néztük meg, amit Budapesten rajzoltak. Csodálkoztam is, hogy akkor nem mutatták be otthon. Most is készül egy rajzfilm, az animációra majd Budapesten kerül sor, egy másik könyvsorozatból, ami legalább annyira népszerü. A címe Mamma Mu, és Sven Nordqvist az illusztrátora. Vajon hány évig kell majd várni, hogy levetítsék otthon?
Most megyek és olvasom Laura Trenter legújabb könyvét, ami egy francia kastélyban játszódik. Valódi ”gothic” irodalom gyerekeknek. Nagyon izgalmas, és Mazsolának is nagyon tetszett.
Utolsó kommentek